Ahogy Lovas Lajos miniszteri biztos és projektvezető fogalmazott: a cél az, hogy a Kárpát-medence közel 15 ezer magyarlakta településének kulturális értékei között úgy lehessen tájékozódni az okostelefonokon, miként azt vezetés közben is tesszük, GPS segítségével. Ez persze azt jelenti, hogy létre kell még hozni egy tízmilliós adatbázist, hiszen a cél az, hogy a program egyszerre legyen olyan, mint egy térképpel keresztezett útikönyv, amely ráadásul interaktív: naprakész információk tálalása mellett arra is jó lesz, hogy a kapcsolódó rendezvényekről, programokról tudomást szerezzünk, vagy akár a mobilon a program segítségével elintézzük egyből a helyfoglalást, jegyrendelést – és persze fizethessünk is.
Ujvárossy Andor projektmenedzser tartott egy gyors kivetítős prezentációt is arról, hogy miként lehet használni a szoftvert. Utolsó húzása nyomán, a félelmetesen hangzó „kiterjesztett valóság” emlegetése kapcsán derült ki csak igazán, hogy miben több a kulturális GPS, mint Wikipédia-szócikkek megspékelve vidéki művelődési házak telefonszámaival: függőleges helyzetbe állított okostelefonon (magamhoz hasonló, önsorsrontó korszerűtleneknek: fényképező pozícióban) ugyanis a program szabályosan rámutat, hogy teszem azt Zirc főterén állva kicsit srévizavé induljál el, kedves felhasználó, ha szép mángorlót akarsz látni, ott van a Reguly Antal Múzeumban. Vagy: drága user, per pillanat Óbudán vagy errefelé ihlette meg Krúdy Gyulát a fröccs és a velő, egyébként meg a hátad mögötti házban lakott. Magyarán: az egyetemes magyar kultúra ott lesz a zsebünkben.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szerint olyan lesz, mint a Gavin Menzies által méltatott kínai könyvtár, amely a Tiltott Városban rendszerezte a kor teljes tudásanyagát – ez azonban nem csak néhány lődörgő mandarin számára lesz elérhető. Éppen ezért Szőcs szerint kultúrtörténeti és oktatási fordulópont lehet hazánkban a kulturális GPS, hiszen segíthet strukturálni a ránk ömlő rengeteg információt. Szemléletesebb példát is hozott, hiszen nekem is volt olyan tanárom, aki ugyanazt vallotta, mint az államtitkár oktatója: nem kell mindennek a fejedben lennie, elég, ha tudod, hogy hol néz utána a könyvespolcon. A szerdán bemutatott program egy hatalmas polc, ráadásul szemben az alexandriai tudástárral nem árt neki sem a tűzvész, sem az ostrom. Az eddig 3,7 millió forintból készülő és uniós forrásokra pályázó projektből persze a java még hátra van: létre kell hozni a magyar kultúrkincs hozzávetőleg tízmilliós adatbázisát. A teljes világé ugyanis ebben a formában gyakorlatilag feldolgozhatatlan lenne. De azért az menni fog, hogy Párizsban járva előhívjuk, hogy hogy is érezte magát Ady Endre a Szent Mihály útján vagy a Gare de l’Esten. Ehhez persze nem árt tudni, hogy ki az az Ady Endre, és mit keresett egyáltalán Párizsban – de ez már egy másik kérdés, amelyre nem okostelefonból fogjuk megkapni a választ.

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros