Négy héten keresztül tart a kalózkodás elleni akció a budapesti mozikban. A mozicsendőrök november 17-én kezdték a munkát, céljuk megakadályozni, hogy a filmekről jogosulatlan kép-, valamint hangfelvétel készüljön. Az akciót a Filmforgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetsége együtt szervezi. Mester György, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke szerint az illegális másolatok elleni harc talán egyetlen módja a mozitermek folyamatos felügyelete az előadások ideje alatt, hiszen ma már akár egy mobiltelefonnal is készíthető kiváló minőségű felvétel.
Erre az ellenőrző feladatra szerveztek most a moziüzemeltetők és filmforgalmazók egy különítményt, akiket filmlovagoknak neveztek el. Az első hét után kérdeztük az eddigi tapasztalatokról Mester Györgyöt, aki elmondta, eddig eseménymentes volt az akció. A feladatra felkért őrök párban járják a fővárosi mozikat, elsősorban a nagy sikerű filmek és premierek előadásait látogatják, amelyeknek a legnagyobb a keletje a kalózok között. A járőrpárok nem ülik végig a vetítéseket, a filmek elejére és végére mennek csak be a termekbe, hiszen ezek rögzítése nélkül nincs értelme közzétenni a tartalmat. A kérdésre, hogy mit várnak a szervezők az akciótól, Mester úgy válaszolt, hogy szeretnék elejét venni a szankcióknak. A nagy idea pedig természetesen a kalózkodás visszaszorítása lenne, ami közel sem egyszerű feladat. Szögezzük le, hogy bár Magyarország a világ élvonalában található a kalózmásolatok tekintetében, de távolról sem igazak azok a hírek, hogy mi lennénk a világelsők. Oroszország, Kína és Mexikó például igazi éléskamrája az illegálisan rögzített és az internetes file-cserélő portálokra feltöltött kalózmásolatoknak, az első kettő pedig statisztikák szerint is előttünk jár. Oroszországban például, mivel a kalózkodásnak gyakorlatilag nem tudnak gátat szabni, inkább a gyártással igyekeznek kifogni a kalózok hálójából a szelet: ezért is nő hatványozottan a jelenlegi technológiával még nem rögzíthető 3D-s filmek száma. Az amerikai stúdiók pedig éppen amiatt találták ki a világpremiereket, hogy ezzel is igyekezzenek maximalizálni a mozis bevételeiket. Hollywood a számítások szerint még ezzel együtt is mintegy 25 milliárd dollár bevételtől esik el a kalózkodás miatt – éves szinten.
Itthon eddig elsősorban a hangot vették fel a mozikban, a képet nem – mondta Mester György az MNO-nak. Tény, hogy a hangrögzítést sokkal nehezebb tetten érni, bármilyen mobiltelefonnal rögzíthető a filmhang, s ehhez nem kell látványosan elővenni, elől tartani a rögzítő készüléket. Tavasszal azonban a Másnaposok 2 premiernapján elsők között ment ki Magyarországról a világhálóra a film képe is, s emiatt került feketelistára Magyarország például a Warner Stúdiónál. Ezért néhány amerikai sikerfilm azóta nem világpremierben, hanem csak hetekkel a bemutató után kerülhetett a magyar mozikba. Ez ellen szeretnének fellépni a hazai moziüzemeltetők és forgalmazók a mostani akcióval.
Kérdés, hogy valóban ez a legmegfelelőbb módszer a kalózok kiszűrésére. Jelent-e egyáltalán megfelelő visszatartó erőt számukra a mozilovagok lehetséges feltűnése a termekben? A kalózkodás valamiféle ellen-kulturális, tőkeellenes küldetéssé vált sokak számára. A The Guardian brit napilap egy augusztusi írása szerint a jogászok egyik kedvenc torrentoldala, a BitTorrent beazonosított file-megosztói ellen mintegy 200 ezer ügy folyik éppen, és ez csak az Egyesült Államokra vonatkozó adat. A kalózokat nem könnyű rajtakapni, ám a feltöltőket és megosztókat is roppant nehéz bíróság elé citálni. A jogi folyamat előfeltétele ugyanis, hogy a user személyazonosságát meg tudják határozni. Ha ez sikerül, akkor viszont szinte kivétel nélkül megteszik a szükséges jogi lépéseket, s átlagosan 2500 dollár megfizetését kérik a vétkezőtől a peren kívüli egyezséghez. Ez a lépés általában mindenkinek elfogadható, mert így a megvádoltak nem kockáztatják a 150 ezer dolláros büntetési plafont, illetve a jogi költségeket. Mindez persze nem riasztja vissza a felhasználókat és üzemeltetőket. Utóbbiak újabb és újabb technikai fejlesztésekkel fogják ki a jogi keresetekből a szelet, így például a The Pirate Bay is tovább üzemel az elmarasztaló legfelsőbb bírósági ítélet ellenére, miután az eredeti keresettől eltérő módszerrel működik.
Az ingyenesség természetesen itthon nagy faktor, a leglátogatottabb magyar zártláncú torrentoldalon jelenleg mintegy 200 ezer user tölt fel és le, és világviszonylatban is ez az egyik vezető file-megosztó. Kutatások szerint a magyar letöltők 90 százaléka soha nem fizet a tartalmakért, azaz nem kap kedvet a jogvédett anyag megvásárlásához az illegális anyag megtekintése után sem. Igaz, a statisztikák arról sem szólnak, hogy ez a változó merre mozdulna, ha nem 1300 forintos mozijegyárak mellett kellene szórakoznunk.
