Panni nem olyan rég még zsellér volt Komáromi nagygazda birtokán, most feleség. A falu első asszonyaként sincs tekintélye: cselédek nem állnak a szolgálatába, sógornője lenézi, apja és anyja a kényelem egyfajta eszközének is tekinti. Bitang és komisz a falusiak java része, Panni szíve is keserű: férjét, a nagygazdát nem szereti − talán nem csak amiatt, mert Komáromi egykor elüldözte a szerelmét. Ám Miska három és fél év távollét után a katonaságtól úgy állít be hozzá, mintha csak a faluvégről jött volna.
A vércse tiszta madár, égi madár. Nem olyan kell a kokasnak, hanem tyúk, akivel egymás alá szemetelnek, mégis megvannak – olvashatjuk Móricz Zsigmond 1916-ban megjelent novellájában. Panni ebben a duhaj, gonosz faluban igazi vércse maradt, még ha el is adta magát pénzér’ egy vén kokasnak. De vajon alszik-e a síró szeretet, fog-e bökni a csizmaszárba rejtett kés, vagy a realista próza mestere, Móricz Zsigmond előtt sem ismeretlen a happy end: a szerelem hatalma mindent legyőzhet?
Vitézy László Égi madár című tévéjátéka egy trilógia második része. Az első rész, a 2008-as televíziós sikert arató A Hortobágy legendája szintén Móricz-mű adaptációja: a Komor ló című elbeszélés alapján készült. Móricz Zsigmond Égi madár című novelláját először 1957-ben Fehér Imre filmesítette meg, Szirtes Ádám és Szabó Ildikó, és a kor további kiválóságainak szereplésével. Vitézy László sem adta alább: tévéjátékának főbb szereplője Szirtes Ági, Tenki Réka, Gáspár Sándor, Csányi Sándor, Radó Denise, Reviczky Gábor és Szarvas József.
Az Égi madár egy csodálatos sorsmese, sok drámai fordulattal, megkapó atmoszférával, remek színészi alakításokkal. Bár a rendező, Vitézy László szándéka szerint nem aktualizálja Móricz művét, hanem újabb olvasattal gazdagítja, az első világháború idején született elbeszélés korunkban különösen érvényes, morális kérdéseket is feltesz. Karácsony első napján 21:45-kor az m1-en.
