Szabó Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta: Bács Emese öntörvényű és örökösen kísérletező festő, aki a hagyományos festészeti eljárások és az egyedi anyaghasználat ötvözésével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Aktív és termékeny tízéves alkotói múltjának elsődleges jellemzője, hogy a látható valóság leképezésétől az egyre elvontabb, ironikus világlátás kibontása felé tart.
Kompozícióinak motívumait a bulvárújságokból meríti, a banális, az egyszeri, a mulandó inspirálja. A felvállaltan ösztönszerű festésmód, ami sokszor elnagyolt, absztrahált formákkal vagy még inkább tömegekkel jellemezhető, „csóró anyaghasználattal” párosul.
Szőnyegre, műanyag kárpitra, gyékényre, vastag és brutális lábtörlőre applikálja, építi, festi, hányja városképeit, ezeket a zűrzavaros hangulatú urbánus víziókat – jegyezte meg a kurátor.
Bács Emese 1994–96-ban a Brassói Művészeti Líceumban tanult, 2004-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Maurer Dóra és Gaál József volt a mestere. Több kiállítása volt Budapesten és vidéken, képezte magát Milánóban mint Erasmus ösztöndíjas, Ludwig-ösztöndíjjal Spanyolországban és Marokkóban is dolgozott. 2004-ben kiérdemelte a Barcsay-díjat, amelyet tehetséges pályakezdő festőművészeknek ítél oda a Kossuth-díjas festő emlékére létrehozott Barcsay Jenő Alapítvány.
Bács Emese kiállítása február 3-ig látható a Kogart Galériában.
