Bár február 4-én született, a mai napra szervezett animációs megemlékezés apropóján mi is felidézzük Macskássy Gyula munkásságának jelentőségét. A legendás animációs rendezőnek ugyanis nem kevesebbet köszönhetünk, mint a magyar animáció profizmusát. Macskássy 1912-ben született, s az animációs mesterséget Bortnyik Sándornál tanulta a húszas évek végén, ahol kezdetben reklámgrafikusként dolgozott. Bortnyik körül ekkor olyan alkotók sajátították el az animáció alapjait, mint Vásárhelyi Viktor (Victor Vasarely), Pál György (George Pal), Halász János (John Halas), Hajdú Imre (Jean Image), Kassowitz Félix és Szénássy Ernő. Ahogy a listából is látható, az az ellentmondásos helyzet jellemezte a húszas-harmincas évek fordulóját, hogy a világ legjobb szakemberei tanultak és kezdtek itthon dolgozni, de professzionális keretek híján többségük elhagyta az országot és a világ animációs műhelyeit gazdagította, illetve alapította meg. Macskássy Szénássyval és Kassowitzcal a maradók között volt, akik száznál is több animációs reklámfilmet készítettek néhány év alatt. Voltak olyanok, mint a konkrét terméket reklámozó Izzó szerelem (Tungsram izzó), a Szerencsés flottás (Unicum) és a Vidám suszterinas (cipőpaszta), mások az egészséges életmódra nevelés szellemében hívták fel a figyelmet különféle dolgokra (Az egér és az oroszlán, Hol a macska?, Vitamin ABC).
Macskássy a második világháború után a Magyar Filmgyártó Vállalatnál és a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. 1950-ben megindult a rajzfilmgyártás felé, az első színes magyar rajzfilmet ő készíthette el. Ez volt A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amely 1951-es bemutatásakor hatalmas sikert aratott, s azonnal lehetőséget kínált a munka folytatására.
A következő állomás a magyar animáció és Macskássy pályafutásában a Két bors ökröcske volt 1955-ben, egy székely népmese, amelynek zenéjét Ránki György Kossuth-díjas zeneszerző szerezte, és amely nemcsak rajzfilmként, hanem a diafilmtől a képeskönyvön keresztül a bakelitlemezig bezárólag rendkívüli népszerűségnek örvendett nemzedékeken keresztül.
Az egyedi népmesetörténetek mellett készültek pedagógiai indíttatású rajzfilmek is, mint az Erdei sportverseny, vagy A telhetetlen méhecske. Előbbi az egészséges életmódra, a sportolás fontosságára hívta fel a figyelmet, utóbbi a szorgalomról szóló kedves tanmese volt. Mindezek viszonylag zavartalanul készülhettek, mert a kultúrpolitika számára nem számított veszélyesnek a rajzfilm, így a munka gond nélkül folyhatott, 1957-től már a Pannónia Filmstúdió keretein belül. Macskássy a Disneytől eltérő stílusra esküdött, mindig képes volt megújulni, s egyedisége nem csak itthon volt népszerű.
Később egyedi rajzfilmek mellett sorozatkészítésbe is fogtak a magyar animációs szakembereink, s ebben is élenjárt Macskássy, aki letéteményese volt az Artúr-sorozatnak, a Peti-sorozatnak, valamint közreműködött a Gusztáv-sorozat indulásában is. Macskássy mellettük olyan sikeres egyedi történeteket rendezett a hatvanas években, mint a Párbaj, vagy A ceruza és a radír, illetve ő volt a szülőatyja a Frakk, a macskák réme című sorozatnak is, amelynek első három epizódját maga rendezte. 1971-ben, fájdalmasan fiatalon, 59 évesen hunyt el.
Macskássy születésének 100. évfordulója alkalmából február 25-én, szombaton egésznapos programmal várja a családokat és az érdeklődőket az Örökmozgó Filmmúzeum. Délelőtt matinévetítéseket, kézműves foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek, délután pedig összeállítás lesz látható Macskássy Gyula kiváló animált mozgóképes hirdetéseiből, valamint rövid rajzfilmjeiből. Este pedig kerekasztal beszélgetésre kerül sor, ahol egykori kollégák és filmes szakemberek idézik fel Macskássy személyét, munkásságát és hatását a magyar animációs filmművészetre.
Rövid program az Örökmozgó Filmmúzeumban
10:00, 12:00, 14:00 – Űzzük el közösen a telet rajzos mesefilmekkel és zenés-táncos mulatsággal!
10:00–16:00 – Készítsd el a saját álarcodat!
18:00 – Nézzen velünk múlt századi mozgóképes hirdetéseket és rövidfilmeket!
19:30 – Ki volt Macskássy Gyula és mi mindent köszönhetünk neki? – nyilvános kerekasztal beszélgetés