A kiállításon olyan alkotásokat mutatnak be, amelyek szó szerint és kikerülhetetlenül megtalálnak minket: a közterek felületein, magazinokban, lemezborítókon, gördeszkák hátlapján, vagy épp valaki felkarján felbukkanó alkotásokat, amelyek talán pont ezért nem kerülnek a műkritika látóterébe. A kiállítás alapgondolata szerint nem lehetnének előítéleteink egy vizuális produktummal kapcsolatban kizárólag a megjelenési hordozójából kiindulva: ez legalább akkora hiba lenne, mint amikor megelőlegezzük valaki szellemi képességeit abból, hogy az illetőnek magas-e vagy alacsony a homloka.
A Lowbrow egy hetvenes években Los Angelesben elindult alternatív művészeti irányzat, gyakran pop-szürrealizmusnak is nevezik, és legfőképpen az utcai művészetből merít. Robert William 1994-ben elindította az irányzathoz tartozó Juxtapoz magazint, ezzel felelevenítette az egykor rebellis képzőművészeti folyóiratok hagyományát, és fórumot biztosított azoknak a művészeti jelenségeknek, amelyekkel meg lehetne tölteni a „posztmodern elutasítottak szalonját”. A kiállítás koncepciója is ehhez az irányzathoz csatlakozik.
