Film készült Tóásó Elődékről

A Bolíviában raboskodó Tóásó Elődről, valamint a 2009 áprilisában megölt Rózsa-Flores Eduardóról és Magyarosi Árpádról készített dokumentumfilmet Fürge Anett Több sebből vérzünk címmel.

PR
2012. 02. 21. 22:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A még mindig a bírósági tárgyalásra váró magyar férfival Lukács Csaba újságíró készített interjút Bolíviában, Fürge Anett pedig videotelefonon kérdezte. A filmben megszólal többek közt Dénes Edit, Tóásó Előd testvére, Szászvári Linda, Rózsa-Flores Eduardo egykori élettársa, valamint Magyarosi Árpád édesanyja is. A filmbemutatón az alkotók megpróbálták skype-on felhívni Tóásó Elődöt, de a kapcsolat nem jött létre. Mint Lukács Csaba elmondta: Bolíviában minden csak pénz kérdése, ezért lehetséges kapcsolatot teremteni a közel három éve bírósági ítélet nélkül bebörtönzött férfival.

Fürge Anett – akinek a nevéhez fűződik a Mellbevágó című dokumentumfilm is – elmondta, hogy az elejétől fogva nyomon követte a történetet. Az eltelt évek folyamán szoros kapcsolatba került Tóásó Előd testvérével, Edittel, de ma már úgy érzi, barátjának mondhatja Tóásó Elődöt is. A filmjével nem igazságot akar osztani, csupán reméli, hogy az eljut majd olyan helyekre is, ahonnan a bebörtönzött férfi segítséget kaphat. Jelenleg az angol feliratozást készítik, utána a terveik szerint emberi jogi fesztiváloknak fogják elküldeni az alkotást.

„Azok a koholt vádak, amelyeket a hatóságok felhoztak, könnyen cáfolhatók bizonyítékokkal” – mondta Fürge Anett. Megjegyezte: Bolíviában három évig lehet valakit elzárni bírósági ítélet nélkül, ám ezt a hatóságok szinte sosem tartják be, vagy koholt indokokkal meghosszabbítják. Tóásó Előd eddig 13 szabadlábra helyezési kérelmet adott be, de egyikre sem kapott választ. Fürge Anett kiemelte: filmjéből kiderül, hogy Rózsa-Flores Eduardót és társait tőrbe csalták, a vádak koholtak.

A bemutatón Lukács Csaba arról is beszélt, hogy véleménye szerint a nemzetközi csoport – amelynek Magyarosin és Floresen kívül tagja volt az ír Michael Martin Dwyer is – elleni rajtaütést Evo Morales bolíviai elnök hatalmának megszilárdításához használták fel. Szerinte Tóásó Előd azért maradhatott életben, hogy a választási kampányban téma legyen az elnök ellen tervezett merénylet. Lukács megjegyezte: Tóásó Előd leginkább a 2015-ben esedékes választásokban bízhat, de egyelőre nincs ütőképes ellenzéki erő Bolíviában. Elmondta, hogy a Székely Szeretetszolgálat vállalta egy nemzetközi hírű Santa Cruz-i jogvédő megbízásának összes költségét, így a jövő év első felében lezajló tárgyaláson várhatóan már ő látja el az erdélyi magyar származású férfi védelmét.

Fürge Anett arról is beszélt, hogy Tóásó Előd jelenleg a politikai elítéltek között van, és kielégítő egészségi állapotnak örvend. A dokumentumfilmben elhangzott: a 2009-es rajtaütés után megverték, megkínozták, majd embertelen körülmények között tartották fogva. Arra a kérdésre, hogy miért utazott Tóásó Előd Bolíviába, Fürge Anett azt válaszolta, hogy kalandvágyból. Emellett zenés műsort adtak az ott élő magyaroknak, és előkészítették Flores első könyvéből, a Mocskos háborúból készülő játékfilmet. A bemutatón elhangzott, a csoport elleni katonai akcióra valószínűleg azért került sor, mert Rózsa-Flores már többekkel közölte, haza akar utazni.

A bolíviai kormány hivatalos álláspontja szerint 2009 áprilisában Bolívia nyugati részén, Santa Cruz belvárosában egy szállodában a rendőrség rajtaütött külföldi zsoldosok egy csoportján, amelyet feltételezések szerint szakadár erők béreltek föl, hogy megingassák Evo Morales bolíviai elnök uralmát. A magyar-horvát-bolíviai állampolgár Rózsa Flores Eduardo – a csoport állítólagos vezetője – és két másik férfi, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer életét vesztette a kommandós rajtaütésben.

Az ügy jelenleg a La Paz-i kerületi bíróság előtt van, amely dönt a bírósági eljárás úgynevezett vádemelési szakaszának végén hozott határozat – az ügy esküdtszék elé utalása – elleni fellebbezésről. Tavaly év végén az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának különleges eljárásokkal foglalkozó részlege felszólította Bolívia kormányát, hogy engedje szabadon a szerinte jogtalanul börtönbe zárt, magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt, akit a dél-amerikai ország terrorizmussal vádol. A részleg Tóásó Edit kérésére foglalkozott az üggyel, az álláspont öt ország független jogi szakértőinek véleménye alapján született.

Korábbi írásunk a filmről itt olvasható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.