Az ismeretlen festő műveként számon tartott Mária megkoronázása egykor valószínűleg egy szárnyas oltár egyik belső oldala lehetett. Több évszázados múltját homály fedi: egészen a 19. századig nem tudni pontosan, hol és milyen körülmények között tárolták. Története 1899-től követhető nyomon, amikor az Enyedi–Zsótér házaspár itáliai beszerzőútjai egyikén, Sienában vásárolta meg a kivételes műalkotást.
A remekművet Móra Ferenc igazgatósága idején ajándékozták a múzeumnak a házaspár örökösei, értékét ekkor 20-30 ezer aranykoronára becsülték. A festmény 2004-ben komoly restauráláson esett át, a Kultúrpalota dísztermében 2006-ban kapott helyet.
Miután januárban felújították a dísztermet, a Mária megkoronázása nem került vissza a kiállítótérbe. A múzeum szakemberei egy reneszánsz terem kialakítását tervezték ugyanis, ahol a festménynek kiemelt helyet szántak. A szegedi közönség azonban annyira hiányolta a ritkaságnak számító alkotást, hogy a múzeum úgy döntött, visszahelyezi a festményt a díszterembe – így február végétől ismét a megszokott környezetben látható a Kultúrpalota reneszánsz műremeke.

Hatalmas hiszti lesz a baloldalon: az átláthatósági törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van