Az Akárki hivatása egy új bábszínházi gondolkodás kezdetét jelentheti Magyarországon, amely a bábjátékos szakma nagyjainak (Blattner Géza, A. Tóth Sándor, Moholy-Nagy László) méltatlanul mellőzött bábszínházi esztétikáját – az anyag (mint forma és minőség) drámája, ritmikus absztrakció, tér és figura – gondolja újra. Olyan saját utakat kereső fiatal képzőművészek, zenészek és színházi emberek közös munkája ez, amely a bábszínház műfaját összművészeti formában, új hangon szólaltatja meg.
Az előadás missziója, hogy a felnőtteknek szóló kortárs bábjáték Budapest kulturális palettáján állandó színként jelenjen meg, és a műfaj lehetőséget kapjon közönségének kinevelésére.
Az előadás témája egy olyan test nélküli utazás, amiről a halálközeli élményben részesült emberek adnak számot, akiknek az egész életük lepergett a szemük előtt. A „kétszer született emberek” az átélt események hatására sok esetben változtatnak szokásaikon, és más morális szinten folytatják életüket. Az előadás a XXI. századi ember hétköznapjainak hiábavalóságáról és a közösségi felelősségvállalás hiányáról szól. Kritikájának középpontjában a fogyasztói társadalom, a rá jellemző felesleges tárgyhalmozás és a környezetet elpusztító globális tendenciák.
Az előadás szövegkönyvének alapja egy XV. századi angol moralitás, egy ismeretlen szerző Everyman című írása, illetve a szöveg további feldolgozásai (középkori szövegemlékek, Hugo von Hoffmanstahl, Philip Roth, Kárpáti Péter). Az Akárki hivatása az Akárki-történet modern adaptációja. A darab további előadásai március 20-án és 29-én az Eötvös 10-ben és április 23-án az Artusban lesznek.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
