A német nyelvterületen az utóbbi években sorra aratták a kritikai sikereket magyar nők kötetei. Számos szerzőre jellemző, hogy a német nyelvterületen ismertebb, mint Magyarországon, és olyan is van köztük, aki német nyelven kezdte irodalmi pályafutását. Forgó Léda például németül publikálta első – Der Körper meines Bruders (A bátyám teste) című, 2007-ben megjelent – regényét, amellyel elnyerte a németül író külföldieknek járó Adelbert von Chamisso alkotói díjat. A Budapesten született, Berlinben élő íróra azután felfigyelt az egyik legtekintélyesebb német kiadó, a Rowohlt, amely 2010-ben megjelentette második – Vom Ausbleiben der Schönheit (A szépség kimaradásáról) című – könyvét.
Hasonlóan sikeresen alakul a magyar nyelvű irodalomban ugyancsak viszonylag kevéssé ismert, Németországban született Zsuzsa Bánk és a Stockholmban született Johanna Adorján, vagy éppen a Magyarországon elsősorban Esterházy Péter műveinek német fordítójaként ismert Terézia Mora karrierje. Janikovszky Éva meséit is imádják – mondta az MTI-nek a lipcsei könyvvásáron Gönczy Gabriella, aki a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) munkatársaként a vasárnap véget ért könyves fesztivál magyar standjának fő szervezője volt. A budapesti Móra Könyvkiadónál megjelent német nyelvű Janikovszky-köteteket mind egy szálig elkapkodták – mondta.
A korábbi nemzedékek magyar nő írói közül Polcz Alaine-nel is megismerkedhet a német közönség, Asszony a fronton című, önéletrajzi ihletésű regényének német fordítása a könyvvásárra jelent meg – Frau an der Front címmel – a Suhrkampnál, amely a Rowohlt mellett talán a legtekintélyesebb német könyvkiadó – tette hozzá. A lipcsei könyvvásáron bemutatott újdonságok között volt Bán Zsófia esszéista, irodalomtörténész első önálló prózakötete, az Esti iskola – Olvasókönyv felnőtteknek című könyv német fordítása is (Abendschule – Fibel für Erwachsene). Ezt a kötetet is a Suhrkamp adta ki, fogadtatására pedig jellemző, hogy a Süddeutsche Zeitung a könyves fesztivál alkalmából kiadott irodalmi mellékletének címoldalán közölt róla kritikát, megjegyezve, hogy Bán alkotása a magyar irodalom „Ottlik Gézához hűséges” irányzatát képviseli.
Bán Zsófia könyve nem csak a német nyelvterületen erősíti a magyar vonatkozású női jelenlétet. A magyarul először 2007-ben kiadott kötet szinte a nyitánya annak a folyamatnak, amelynek során enyhülésnek indult a „női jelenlét hiánya” a magyar irodalomban – hangzott el a könyv hétvégi lipcsei bemutatóján.
Nádas Péter, a német kiadásban közölt utószó szerzője a könyvvásáron tartott bemutatón kiemelte: az „utóbbi években valóságos forradalmat hajtottak végre a nők a magyar irodalomban”. A női szerzők „igen nagy számban jelentkeztek”, és „megrengették” az irodalom várának férfiak által védett bástyáit – tette hozzá Nádas, aki szerint történelmi tényezők miatt alakult úgy, hogy ilyen későn kezdett teret nyerni a női látásmód. Kifejtette: a nők hangsúlyosabb megjelenéséhez kellett a szabadság, hiszen a magyar történelem sokáig „állandó szabadságharc” volt, és ebben a helyzetben a nőknek az ápoló, támogató „mellékszerep” jutott, a „főszerep” pedig a harcos férfiaké volt.
origo.hu
Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható
