A fekete ruhás nő
A film, amellyel Daniel Radcliffe megpróbál kibújni Harry Potter köpönyegéből. A még mindig csak 22 éves Radcliffe talán egy életre képtelen lesz lemosni magáról a szemüveges varázslótanonc szerepét, nem véletlen, hogy egy erőteljes atmoszférájú thrillertörténettel igyekszik megkezdeni új imázsának építését. A fekete ruhás nő Susan Hill 1983-as regényének filmváltozata, rendezője pedig az a James Watkins, aki nagy botrány kavart első nagyjátékfilmjével, az Eden Lake – Gyilkos kilátásokkal. Második játékfilmje nem olyan kegyetlen és nyers, mint bemutatkozása, sőt Radcliffe-rajongók egy része hálósipkáért kiáltott a megtekintést követően. A XX. század elején játszódó moziban egy londoni ügyvéd hagyatéki ügy miatt utazik el egy faluba, s hamarosan egy szellemtörténetbe bonyolódik. A történet a hagyományos szellemtörténetek stílusa mentén szerveződik, ennek megfelelően sok eredetiség nincs benne. Viszont eddig bárhol mutatták be, korrekt eredményeket ért el, s a költsége ellenére is rendes bevételeket mutathat fel az USA-ban, ami bizony nem másra utal, mint hogy a közönség kíváncsi rá.
Polisse
Tavaly Cannes-ban a zsűri díját kapta Maiwenn Le Besco francia mozija, amely honi bemutatásakor nagy kasszasikernek számított a nemzeti filmjeikre büszke galloknál. Kérdés, hogy Franciaországon kívül hogy szerepel a francia gyermekvédelmi osztály megtörtént eseteiből válogató és azokat epizódszerűen feldolgozó produkció, amelyben a gyermekvédelmiek idegroncsok, s gyakran önmaguk karikatúrái. A Polisse egyik szerepét is magára osztó rendező kíméletlen és zavarba ejtő bűnügyek felskiccelésére vállalkozott, amihez dokumentarista filmkészítési stílust választott. Megosztó darab 18-as karikával.
Bordélyház
S még egy 18-as film, amely nem hagyja vélemény nélkül a nézőt. A Bordélyház egy XX. század fordulóján játszódó mozi, meggyötört női testekkel és lelkekkel, temérdek meztelenséggel és persze festőien ábrázolt nemiséggel, amelyet legalább annyian fognak esztétikusnak, mint ahányan bántóan profánnak tartani. A különböző helyzetekben megismert prostituáltak szomorú élete és lélektelen foglalkozása tablószerű jelenetekben bontakozik ki, összefüggő cselekmény nélkül. A nemiséggel intenzíven foglalatoskodó Bertrand Bonello legújabb filmjét tavaly a cannes-i versenyprogramban vetítették.
