Tavaly először nemcsak egy ország, hanem egy teljes régió volt a vendég a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Ekkor töltötte Magyarország az uniós elnökségi mandátumát, a fesztivál szervezői pedig nem aprózták el: az egész Európai Unió díszvendég volt, minden országból érkezett szerző, és mindegyiküknek volt magyarul megjelent – új vagy régebbi – kötete.
A merítés most valamivel kisebb, „csak„ az északi országok díszvendégsége következik 2012-ben. Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izland, Grönland, a Feröer-szigetek és az Aland-szigetek összesen több mint húsz szerzőt küldenek, és Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója szerint a fordítottsági arány most is nagyon jó, majdnem mindegyiküknek van legalább egy magyarul megjelent könyve. A nemzetközi könyvfesztiválra különben is sok kiadó időzíti az új megjelenéseket, ezért idén is elképesztően sok, csaknem háromszáz vadonatúj kötet jön ki április harmadik hetében. Az olvasó talán mégis inkább a külföldi szerzőkre fókuszál ilyenkor – főleg, mert olyan nevek látogatnak el Magyarországra, akik nem jönnek mindennap.
Itt van például az egyszemélyi díszvendég, akinek a díszvendég országokhoz hasonlóan kiemelt szerepe van, nem utolsósorban azért is, mert ő veheti majd át a Budapest Nagydíjat. Claudio Magrisról van szó, aki már visszatérő vendégnek számít Magyarországon, 2002-ben is volt itt, akkor Olaszország volt a díszvendég a fesztiválon. A trieszti szerző munkáiban központi szerepe van a Duna-gondolatnak, vagyis a közép-európai diskurzusnak – ezt a témát járja körül a magyarul két kiadást is megért, Duna című regénye –, ezért kiemelten aktuális volt Magyarországon az elmúlt időszakban külkapcsolati szempontból is, hiszen az uniós elnökség alatt formálódott ki a Duna-stratégia, a Duna-régió országainak együttműködése. Nem csoda, hogy a Külügyminisztériumban gyakran idézgetik – ezt Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára árulta el a csütörtöki sajtótájékoztatón, és azt is bejelentette: a könyvfesztivál díszvendég országa 2013-ban Olaszország lesz, ami a magyar diplomácia számára is fontos esemény, hiszen abban az esztendőben erősíti a kulturális kapcsolatokat Itáliával, amikor hazánk az egykor olasz–magyar javaslatra létrejött Közép-európai Kezdeményezés elnökségét látja el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!