Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára rámutatott: a kormány egyetért azzal, hogy a megyei levéltárak és a Magyar Országos Levéltár (MOL) egybeolvasztásával jöjjön létre az új levéltári szervezet Magyar Nemzeti Levéltár néven. Ezzel azonban a tervek szerint érdemben nem változnak a megyei levéltárak feladatai, s alapvető szakmai érdekeik sem sérülnek – jegyezte meg.
Megemlítette, hogy a Politikatörténeti Intézet levéltárának iratanyaga a törvény módosításával a MOL állományába kerülhet, mert a szakszervezetek (amelyek iratanyagát az előbbi levéltár őrzi) olyan mértékben összefonódtak a pártállammal, hogy az iratoknak egy kézben kell lenniük. Hozzátette: a levéltári kutatási kuratórium is megszűnhet a törvénymódosítási javaslat alapján, eddig ugyanis az ÁBTL-ben ez a plénum engedélyezte a kutatást, ezután azonban elegendő lehet az intézményvezető hozzájárulása.
Gyimesi Endre miniszteri biztos, a kulturális bizottság tagja reagálásában közölte: egységesebb, átláthatóbb és számonkérhetőbb levéltári rendszert lehet kialakítani a centralizációval, ráadásul a megyei önkormányzatok anyagi lehetőségei az utóbbi években romlottak. Felhívta a figyelmet arra: a levéltárak átmenetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kerültek, de ennél a tárcánál az anyagi eszközök nem állnak rendelkezésre a fenntartásukhoz.
Hangsúlyozta: a törvénymódosítással korántsem a Politikatörténeti Intézet szétveréséről van szó, már csak azért sem, mert „szükség van a politikai pártok iratanyagának megőrzésére”. A jogszabály-módosítás csak az intézet 1944–1989 közötti iratait érinti, amelyeknek viszont az állami levéltárba kell kerülniük, mert ebben a korszakban „a párt, az állam és a szakszervezet teljes mértékben összefonódott”.
L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a centralizációval a levéltárak gazdálkodása egységesebbé válhat, mert jelenleg van, ahol kétszer annyian dolgoznak, mint egy ugyanakkora iratmennyiséget őrző másik megyei levéltárban.
Hiller István szocialista országgyűlési képviselő szerint nincs szükség ekkora változtatására, mert „nem helyes kvantitatív alapon szemlélni a levéltárakat”. Szerinte az integráció szembemegy a magyar hagyományokkal, sőt a nemzetközi normákkal is, amelyeket „fölösleges sérteni”.
Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő üdvözlendőnek találta, hogy a törvénymódosítással „kvázi ki is nyírják” a Politikatörténeti Intézet levéltárát, ahogy azt is, hogy az ÁBTL főigazgatója dönt a kutatói engedélyekről. Hangsúlyozta, az ÁBTL-ben „ne dolgozhassanak tucatszámra” egykori állambiztonsági tisztek vagy hálózati tagok.
Szerinte az ügynökneveket rejtő mágnesszalagokat kutathatóvá kell tenni. Ijesztőnek és ésszerűtlennek nevezte a levéltárak centralizációját, ami ellen „szinte az egész levéltáros szakma” felemelte hangját. Földes György, a Politikatörténeti Intézet keretében működő Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár főigazgatója hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy a náluk lévő iratok államosítása felesleges, mert azokat most is mindenki kutathatja, ugyanakkor az államosítás levéltárukat „szétveri”. Meglátása szerint „nem lehet egy nonprofit, kiemelten közhasznú szervezetet államosítani egy kézmozdulattal“, szakmai érvek nélkül, és ha ezt az Országgyűlés megszavazza, jogorvoslattal kell élniük. Utalt arra is, hogy ügyük összekapcsolódik a Kúria épületének visszaadásával, mivel az intézet jelenleg abban az épületben működik, amelyet a Kúria székhelyéül szemeltek ki.
origo.hu
Az urbex szerelmeseinek új kedvenc helye lesz ez a hátborzongató balatoni üdülő
