Tíz magyar újdonság az idei könyvfesztiválról

Csütörtök délután kezdődik az idei budapesti nemzetközi könyvfesztivál. A standok roskadoznak majd a külföldi kötetektől, elsőként azonban a magyar kínálatból szemezgetünk.

Czapáry Veronika: Anya kacag

A könyv Budapest éjszakai életének jellegzetes színhelyeire kalauzolja el az olvasót, s közben a főszereplő, a fiatal Veronika szókimondó őszinteséggel számol be naplójában a női szexualitás örömteli és fájdalmas pillanatairól, újra és újra kiábrándultsággal végződő társkeresési kísérleteiről. Az egymást követő bulik szereplői a művészpresszók és romkocsmák figurái. Az alkohol, a drog és a szexualitás mámorát azonban mindig a nappalok követik. A gyermekkor sérelmeit nem lehet mámorba fojtani. A korán meghalt anya, az apa szexuális közeledése – naplóbejegyzések, közöttük álomszerű szövegek. Czapáry Veronika első regényét a Jelenkor adja ki.


Gerőcs Péter: Zombor és a világ

Kakukktojás, ugyanis Gerőcs Péternek nem a könyvfesztiválra jelenik meg könyve, azonban a Zombor és a világ című novellafüzérrel ő képviseli hazánkat a könyvfesztivál szerves részét képező európai elsőkönyvesek fesztiválján. A füzért a főhős, Zombor tartja össze. A könyv egyszerre friss, játékos és filozofikus. A saját útját-életét kereső budapesti fiatalember történetének igazi hőse maga az elbeszélő, aki cinikus-ironikus élceivel, teátrális gesztusaival a nyelvről, a szövegről mesél. Gerőcs Péter prózát, kritikát, esszét publikál különböző folyóiratokban, szerkesztője volt a Kilincs és a Café Bábel című folyóiratoknak. A Zombor és a világ az első kötete, 2010-ben jelent meg a Scolar Kiadónál.


Ottlik Géza: Hajnali háztetők

Az Iskola a határon a centrális fő mű, a Hajnali háztetők a titkos favorit, az alternatív kedvenc. Vázlatszerűségében pontos, könnyedségében mély könyv. Irodalmi jazz a legjobb fajtából. Ottlik egy-két mondattal ábrázolja a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét; és ugyanígy tesz a figurákkal is. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók. Az Ottlik-világban járunk ugyanis, a könyv egyik hőse itt is Bébé, még fontosabb figurája pedig Halász Petár, aki szintén ismerős az Iskolából. Holott ez a könyv korábbi, mint az Iskola a határon. Fikció és valóság körbeér. A Magvető Kiadó „a Hajnali háztetők különleges kiadásával köszönti nemzetünk egyik legfontosabb íróját, az idén 100 esztendeje született Ottlik Gézát”.


Szolcsányi Ákos: A felszínről

A Csehország szép, útjai jók című első kötet után Szolcsányi Ákos jelentősen rövidebb és erősebb címmel jelentkezik: A felszínről. Szolcsányi onnan enged betekintést az élet mélyebb rétegeibe. A Kalligram Kiadó ajánlása szerint finoman felvázolt képek, pontos meglátások, a transzcendencia keresése jellemzi az ökonomikus nyelven megírt verseket. Szolcsányi Ákosnak ez a második kötete. Verseit többek között az Árgus, az Élet és Irodalom, a Jelenkor és a Kalligram közölte. Szerzője a Használati utasítás című antológiának.


Térey János: Teremtés vagy sem

A népszerű szerző széles látószögét hűen tükrözi, hogy a könyvben jól megfér egymás mellett Lars von Trier és Berzsenyi Dániel, a Depeche Mode és Csajkovszkij, Dave Gahan és Bartók Béla. Mindezek mellett természetesen beleshetünk néhány műhelytitokba: vajon mi inspirálta Térey A Nibelung-lakópark és az Asztalizene című drámáit. Persze nem maradhatnak ki a kortársak, és nem maradhatnak ki épületek, városok és zenekarok sem. A kortárs és klasszikus kultúra arcképcsarnokában járva Térey lefújja a port a bálvánnyá merevedett slágerszerzőkről, elfeledett embereket ás elő, az untig ismert portrékon pedig olyan részletekre mutat rá, amelyek eddig mindannyiunk figyelmét elkerülték. Tehát maga is azt teszi, amit szerinte Kovalik Balázs az operával: alázattal szedi atomjaira a múzeumot. Ráadásul nem véletlen Kovalik Balázs neve sem: 2008-ban Térey kapta az Aegon Művészeti Díjat, s a hozzá tartozó társdíjat Kovaliknak adta. A laudáció címe pedig az volt: Teremtés vagy sem. Térey János ezzel a könyvével debütál a Libri Kiadónál.


Vasadi Péter: Világpor

A friss Kossuth-díjas Vasadi Péter érett, letisztult, szuggesztív, összetéveszthetetlen versnyelven szólal meg új kötetében, amelyben soha nem formai bravúrok, mint inkább a lélek csöndjében kiporciózott szavak igazság-súlya kápráztat el. A katarzis itt nem bonyolult építkezés, hanem lebontás által születik. A költő eltolja az útból az akadályokat. Félretolja a látszatvilágot, hogy a lét megmutatkozzon. Takarít. A Magyar Naplónál megjelenő új kötet a mester huszonegyedik verseskönyve, amelyben tovább épül a Vasadi költői univerzum.


Végh Attila: Virrasztó álmai

A költő Végh Attila most novellákkal jelentkezik a Magyar Naplónál. A könyvből kiderül, hogy milyen Zarathustra és Esti Kornél véletlen találkozása Virrasztó Jenőben. Véletlen és sorsszerű, furcsa és ismerős álmok ezek. Virrasztó ébren álmodik, álmában éber. Kalandjai és álmai odakint, az objektív világban semmiben nem különböznek azoktól, amelyeket nap mint nap mindenki átél. Virrasztó mégis mélyebben él, mint a többiek. Virraszt. Érzékenysége, mely soha ki nem alszik, a legsebezhetőbb lénnyé teszi őt az ég alatt. Ez az ereje. A természet nagy körforgására, a körkörös időre felfeszített novellafüzér-esszéregény-fabulaeposz szelíden befelé tessékeli az olvasót. A többit majd ott, bent.


Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások II.

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. A mostani életműkiadás, bár a költő életében megjelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, amikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. A Helikon Kiadónál első kötetként megjelent Keleti költők után most az angol és amerikai nyelvterület legjava kerül sorra, kiegészítve a flamand és a holland költészet néhány érdekes alkotásával. A térben és időben rendkívül gazdag anyag nemcsak a bemutatott szerzők művészetének közvetítésére szolgál, hanem bevilágít Weöres alkotóműhelyének legtitkosabb zugaiba is.


Závada Péter: Ahol megszakad

A Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal. A Libri Kiadónál megjelenő kötettel kapcsolatban fő kérdés lehet: ha a költészet felől meg lehetett újítani, élvezhetővé lehetett tenni a magyar hiphop nyelvét, akkor ezt fordítva is lehet-e?


Zsávolya Zoltán: Égi Rozi ideje

A megháromszorozott történet(mondás) valóságos középpontjában a bennünk lopakodó és majd minket elpusztító és mindenkor élő-fenyegető-feloldó időélmény található. A Kráter Műhely Egyesületnél megjelenő Égi Rozi ideje elbeszélés, mellette pedig a Mindenféle szentek című novella „sacro-bestiáriuma” áll a „mennyek állatairól”, avagy csak egy, ám igen emlékezetes állatkájáról… (vö. angyali érzékiség!) a harmadik, a Vacakolás a Gyógyvessző utcában feliratú szöveg freudi rájátszások kíséretében úgy épül fel, hogy a tavasz-nyár-ősz-tél ringlispíljének mind a négy főülése megsúrolja, ha tetszik: fényesítgeti a korpuszát… Együtt a három: az elbeszélő „világának” egysége, három arc szorzatában.