Futrinka utca
Az egyik legnagyobb klasszikus bábsorozat a Magyar Televízióban vitathatatlanul a Futrinka utca volt. A kesztyűbábokkal eljátszott tanulságos történetek 1962-ben kezdődtek, ez volt az MTV első mesesorozata. Bálint Ágnes történetein több generáció nőtt fel, a széria számos folytatást élt meg (Mazsola és Tádé, Mi újság a Futrinka utcában?), s bár további remek bábsorozatok készültek, Bálint Ágnes legemlékezetesebb karakterei a mai napig gyerekek kedvencei. Bálint Ágnes 1958-ban került gyermekműsor-szerkesztőként az MTV-hez, s többek között Rockenbauer Pállal találták ki az évtizedekig működőképes meseműsorok formáját.
Futrinka utca a kezdetekkor:
És a Futrinka utca a hetvenes évek végén:
Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai
1968-ban indult el a Mézga család első szériája, amelyben a jövőbeni rokon, Köbüki küld mindenféle találmányokat múltbeli elődeinek, akiket megoldhatatlan feladat elé állítanak a csodaeszközök. Az Üzenet a jövőből 13 része 1968–1969-ben készült el, benne egy kétgyerekes családdal, kutyával és macskával, rengeteg humorral, amelyben élen járt a rímhányó Romhányi József, minden rajzfilmsorozatok rímfaragó doyenje. Nepp József és Ternovszky Béla rendezte a sorozat epizódjait. A sikert követően két további széria készült a családdal. A Mézga Aladár különös kalandjai (1972) elsősorban Aladárra és kutyájára, valamint éjszakai kalandjaikra koncentrálódott, a Vakáción a Mézga család (1978) pedig egy összefüggő történetet mesélt el 13 részben, s benne Hufnágel Pisti nyomában járt a família.
Kukori és Kotkoda
Tanmesejellegből sosem elég, így az állatszereplőkkel készült Kukori és Kotkoda is nagy sikert aratott. Bálint Ágnes írói közreműködésével ez volt az első olyan mesesorozat, amely a Magyar Televízió közvetlen megrendelésére készült. Két sorozat, összesen 13-13 résszel született 1970 és 1972 között a tollas házaspárról, Kukoriról és Kotkodáról, barátjukról, a Kopasznyakúról, s szomszédjukról, a kacsa Hápogiról. A vidám történetekben mindig akad valami tanulság, amely a kisgyerekek számára is jól értelmezhető és elsajátítható. Itt is kiemelendő a főcím és a zene, amely Lovas Ferenc kreativitását és tehetségét dicséri.
Frakk, a macskák réme
A papírkivágásos animációk egyik éke, a Frakk, a macskák réme 1972-ben indult útjára, négy széria készült belőle, az utolsó 1987-ben futott először a Magyar Televízióban. Itt is Bálint Ágnes volt a forgatókönyvíró, a történet pedig egy házaspár két macskája és kutyájuk, Frakk körül bonyolódik. Az egyes epizódok általában az állatok civódásából, összecsapásaiból állnak. A Frakkban is kisgyerekek számára tanulságos történetek láthatók, Frakk hangja pedig a rajzfilmekből elmaradhatatlan Szabó Gyula volt. Az első két Frakk-epizódot a magyar animáció fejedelme és a modern magyar animáció megteremtője, Macskássy Gyula rendezte.
Mikrobi
A Mikrobi 1972-ben készült, egy jövőben játszódó sorozat, amelyben egy háztartási robot vigyáz a kisgyerek Pepére, s olyan globalizációs jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek az utópia szerint már nem lesznek a jövőben (például a hó, és jéghegysapkák). A bolygók közötti utazások során természettudományos ismereteket is csepegtet a sorozat. A robot magyar hangja Csákányi László, aki Szabó Gyulához hasonlóan oroszlánrészt tudhat magáénak a magyar animációs sikerekből. A Mikrobi más sorozatokkal ellentétben csak egy szériát, összesen 13 epizódot ért meg.
A kockásfülű nyúl
A kockásfülű nyúl 1975 és 1978 között röpködött tetőtéri lakásából a városi, lakótelepi, játszótéri gyerekekhez, ahol a rossz fiúk és jó gyerekek játszottak, s mindig történt velük valami. Richly Zsolt remek meséit Marék Veronika írta, ez a sorozat szöveg nélküli volt, amivel a papírkivágásos animációkhoz hasonlóan a legkisebbeket célozták meg. Összesen kétszer 13 epizód készült A kockásfülű nyúl kalandjaiból.
Süsü, a sárkány
Sokak kedvenc bábfilmsorozata volt Süsü, a sárkány, aki egyfejűnek született, így szűkebb pátriájából kiközösítették. Szerencsére barátokat talál az emberek között. A Kóbor királyfi, valamint csemetéje, a Kiskirályfi közülük is a legkedvesebbek vele, míg nagy ellenségük Torzonborz király lesz. Süsü szereti a lepkéket, szeretne rózsabimbó lenni, magyar hangja pedig Bodrogi Gyula, akivel teljesen összeforrott Süsü karaktere. Csukás István mesetörténetei 1976-tól majd tíz éven át készültek, de a mesefilmeken kívül könyv alakban és bakelitlemezen is hódítottak Süsü történetei.
Mekk Elek, az ezermester
Bizonyos tekintetben a legnagyobb kultuszt elért, de a korban tutira a legtöbb gyerek által utált, bizarr sorozat, amelyben Mekk Elek ezermesterként telepszik meg egy kis faluban. Ott aztán különböző epizódokban kiderül, hogy a legtöbb foglalkozásban kókler. Az epizódok végén mindig az a cégér esik le háza oldaláról, amelyben elbukik. A 13 részes, epizódonként 8 perces történetek végén aztán kiderül, hogy a szabóság az a szakma, amelyhez kielégítő mértékben konyít Mekk Mester. A bábanimáció 1980-ban készült, Mekk Elek magyar hangja Balázs Péter volt, az örökké emlékezetes zenét Ránki György szerezte.
Kérem a következőt!
Jelen összeállítás szerzőjének örökös kedvence. Romhányi József talán sosem volt annyira leleményes, mint a bagolydoktor kalandjai kapcsán, s itt nemcsak a fantasztikus főcímre gondolok, hanem a teljes megírt rímes szövegekre. A fában élő bagoly, belé örökké szerelmes medveasszisztense, Ursula, a sasrendőr Csőrmester és társai egytől-egyig pompás karakterek, s az állatvilág kiválóan szemlélteti az emberi társadalom problémáit, működését, amelyben természetesen számításba veszik az emberi tulajdonságokkal felruházott állatok egyéni jellemzőit is. A teknős küldöncként rém lassú, a disznó iszákos és pocskondiázik, a róka ravasz, a víziló evészavaros, s hosszasan lehetne sorolni a karaktereket. Dr. Bubó Szabó Gyula utánozhatatlan hangján szólal meg, Nepp József és Ternovszky Béla rendezésében, s összesen három 13 részes széria készült az egyenként átlagosan (főcímmel együtt) 12 perces epizódokból.
Vízipók-csodapók
A Vízipók-csodapók a kevés természettudományos mesesorozatunk egyike volt, amely egy vízipók és egy keresztespók barátságán keresztül mutatja be a rovarok változatos és izgalmas világát. A tanulságok az egyes epizódok végén természetesen nem maradhatnak el, de a legtöbb magyar szériához hasonlóan ez sem volt túl szájbarágós vagy didaktikus. A víz feletti és víz alatti világ lényei szépen kiegészítik egymást, katicákról legalább annyit megtudunk, mint vízi csigákról, életmódjukról, táplálkozási szokásaikról, no meg hasznukról az ökoszisztémában. A történetek elkészültét Bálint Ágnes dramaturgként segítette, a tudományosságról gondoskodó író dr. Kertész György volt. A sorozatból három 13 részes sorozat készült, s utóbb egy mozifilmmé is összefűzték az epizódokat.
Pom Pom meséi
Csukás István és Sajdik Ferenc meséi 1980–1981-ben összesen kétszer 13 részben készültek el. A Dargay Attila rendezte nyolcperces epizódok a beazonosíthatatlan lényről, Pom Pomról és egy kislány, Picúr barátságáról szólnak. A kislányt iskolába menet mindig elkíséri Pom Pom, aki humoros és oktató jellegű történeteket mesél különféle lényekről. Közöttük van a csokoládészeretetéről leszokni képtelen madár, Gombóc Artúr, de akad festéktüsszentő, kalapzabáló, benzinszívó, mindent ragasztó, mágneskörmű egyed is. Pom Pom történetei Sajdik Ferenc mással össze nem téveszthető egyedi látványvilága miatt képviselnek üde színfoltot mesesorozataink között.
A nagy ho-ho-ho-horgász
És még egy mesesorozat a Csukás–Sajdik kooperációból. A nagy ho-ho-ho-horgász főhőse egy elszánt pecás és csalija, a Főkukac, akivel a nagy fogás reményében mennek újra és újra terepre. A halak azonban mindig kifognak rajtuk, s a pórul járt horgász újra és újra üres kézzel tér haza. Ám hamarosan kiderül, hogy itt a horgászat mint sport – ha úgy tetszik, a részvétel – fontosabb a kapás sikerélményénél, ezért nem mindig kell folyópart a pecázáshoz. Illetve ha nincs vízpart, akkor a leleményes Horgász más, meghökkentő alternatív megoldásokat talál szenvedélye gyakorolásához. A vidám, nyolcperces történeteket Dargay Attila és Füzesi Zsuzsa rendezte, a zenét pedig a gyerekek kedvelt zenekara, a 100 Folk Celsius adta elő. A két főszereplő magyar hangja Balázs Péter és Mikó István volt, az összesen kétszer 13 epizódból álló Horgász-sorozat 1982-ben és 1984-ben készült el.
További filmtörténeti csokraink itt!
