A nagy füzet negyvenhat napig forgott, a leghosszabb ideig egy Cegléd melletti tanyán dolgozott a stáb, emellett forgattak Magyarország több pontján, valamint Németországban is két hétig – mondta el Szász János.
A film magyar–német–osztrák–francia koprodukcióban készül, a teljes költségvetés mintegy 950 millió forint, ebből a Magyar Nemzeti Filmalap 180 millió forintot, a kulturális államtitkárság 100 millió forintot állt. Arra a kérdésre, hogy a filmalap munkatársai az új támogatási rendszer szabályainak megfelelően valóban felügyelték-e a munkálatokat, a rendező igennel felelt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a filmes szervezet részéről segítő szándékot tapasztalt, a financiális ellenőrzést pedig természetesnek vette. „A filmalap támogatása nélkül nem tudtuk volna elkezdeni a forgatást” – vélekedett.
Kristóf Ágota több mint negyven nyelvre lefordított regényének filmjogait nem volt könnyű megszerezni, korábban dán, német producerek, rendezők tervezték, hogy filmre viszik a könyvet, ám végül elálltak a tervtől – mesélte Szász János. Hozzátette: a külföldi kollégák a teljes trilógiát szerették volna filmre vinni, őt azonban először csak az első rész, A nagy füzet érdekelte. Megjegyezte: ha módja nyílik rá és a közönség is kíváncsi lesz a filmre, szívesen leforgatná a második és a harmadik kötetet, A bizonyítékot és A harmadik hazugságot is.
A rendező arról is beszélt, hogy a tavaly elhunyt Kristóf Ágotával sokat beszélgettek a film előkészületei közben. Az írónő mesélt a kisregény karaktereiről, a férfialakokról, a háborús élményeiről, ugyanakkor nagy szabadságot adott a filmhez. „Örült annak, hogy a története, amely a könyvben valahol, valamilyen országban, valamilyen háborúban játszódik, az ő országában kerül filmre, azokon a helyszíneken, ahol mindezt átélte” – fogalmazott az alkotó.
Szász János hozzátette, hogy Kristóf Ágota a forgatókönyv kapcsán is megfogalmazta véleményét. „Amikor elolvasta, elégedett volt, látta, hogy nem akarjuk kiforgatni, hogy a regény és a film tónusa nagyon hasonló„ – idézte fel az előkészületeket a rendező.
Arra a kérdésre, hogy a regény sok szála közül melyik lett hangsúlyos a filmben, Szász János elmondta, ők – Szekér András forgatókönyvíróval – a tanulás folyamatára koncentráltak. „Az egyik fontos olvasata a könyvnek az, ahogy a két fiú megtanulja, mi a háború, mi az emberi gonoszság” – hangsúlyozta a rendező. Felelevenítette: az édesanya azzal búcsúzik el két fiától, hogy tanuljanak rendesen, jegyezzenek fel mindent, ami velük történik. „Ez számunkra is kulcsmondat volt, úgy próbáltuk megcsinálni a filmet, ahogy a fiúk a füzetet írják: kegyetlenül őszintén, lakonikusan, kerülve a szubjektív megfogalmazásokat, a jelzőket” – magyarázta.
Kitért arra is, hogy nem volt könnyű távolságtartással szemlélni mindazt, ami a két gyerekkel történik, mert a főszereplők, Gyémánt András és Gyémánt László nagyon is átélték a jeleneteket, sok felnőtt szereplőnek is példát mutattak. Szász János több hónapos keresés után bukkant az ikerpárra. „Ők a mi gyémántjaink” – jegyezte meg a rendező a két, Somogy megyei fiúról. „Nehéz sors áll mögöttük, ismerik már az életet, a felnőtteket. Nagyon is. Sokkal több tapasztalatuk van az életről, mint egy átlagos 13 évesnek” – válaszolta arra a felvetésre, hogy nem túl megrázó olvasmány-e A nagy füzet a korukbéli gyerekeknek. „Tehetségesek és roppant érzékenyek. Komolyan vették az összes jelenetet, nemcsak eljátszották, hanem meg is élték lelkileg a történetet” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a könyv „furcsa, füstös” nyelvezetét hogyan próbálta meg érzékeltetni Christian Berger operatőr, Szász János azt mondta, hogy a Michael Haneke-filmek fotográfusa festményszerű képeket hozott létre, amelyek mégis megőrizték természetességüket. „Christian Berger a természetességből indul ki, próbálja a legkevesebb beavatkozással létrehozni a képeket, számára minden beállításban az ember a legfontosabb. Ez nagyon lényeges volt ahhoz, hogy hűek maradhassunk a regényhez” – mutatott rá.
Az alkotó elmondta, hogy egyelőre még nem választott zenét a filmhez. „Sokféle lehetőség az eszembe jutott. Darvas Bence írt számunkra egy fantasztikus melódiát, ami nagyon jó kiindulópont lesz” – fogalmazott. Elmondta, hogy most már az utómunkálatok következnek, de lesz még egy plusz forgatási nap is, egy úgynevezett „insert nap”. Ezen magáról a füzetről készítenek felvételeket – magyarázta a rendező a harmadik főszereplőnek nevezve a két testvér naplóját, amelyben többek között gyerekrajzok által is megelevenedik a háború.
A fiúk apját Ulrich Matthes alakítja, aki főleg Kristóf Ágota regénye miatt vállalta a munkát. „Berlinben találkoztam vele először a múlt évben. Olyan ember, aki mindig mélyen belenéz az ember szemébe. Érdekes férfi, kíméletlenül őszinte és kíméletlen őszinteséget vár el. Érzelmes, mégis hallatlanul erős. Keménységet, határozottságot és nagy-nagy szomorúságot tudott adni az általa megszemélyesített karakternek” – jellemezte Szász János a német színészt, akit például A kilencedik nap című filmből ismerhetnek a nézők.
A rendező szerint a többi színész is fantasztikus munkát végzett. „Olyan színészek szerepelnek ebben a filmben, akiknek a személyisége garancia arra, hogy eggyé tudnak válni a megszemélyesítendő karakterrel” – jegyezte meg a stábról. A főbb szerepeket a Gyémánt testvérek és Ulrich Matthes mellett Molnár Piroska, Ulrich Thomsen, Andorai Péter, Derzsi János, Bognár Gyöngyvér, Kiss Diána, Kovács Lajos és Tóth Orsi alakítja.
