A generációk számára éveken keresztül a „mindent” jelentő kiadvány 1972-ben jelent meg először, s a Galaktika nemcsak a legrégebbi és legnépszerűbb magyar sci-fi kiadvány, de nemzetközi viszonylatban is jegyzett magazin. Utóbbit kevés magyar sajtótermék mondhatja el magáról, így még inkább meg kell becsülni, hogy a Galaktika 1974-ben megkapta az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat, majd 2005-ben az Európai Science Fiction Társaság (ESFS) a Glasgow-ban megrendezett Eurocon találkozóján ismét a magyar kiadványnak ítélte az elismerést. Utóbbit egy tízéves szilencium után már egy 2004-ben újraindult kiadvány nyerte el, a klasszikus Galaktika-korszak ugyanis 1995-ben lezárult, amikor a magazin átmenetileg megszűnt.
A hetvenes évek elején antológiaként induló lapban az évtizedek során olyan jeles szerzők működtek közre, mint Göncz Árpád, Nemere István, Lőrincz L. László vagy Földeák Iván, akik fordítottak és publikáltak is a Galaktikában, és amely gyakorlatilag a nemzetközi sci-fi irodalom krémjét kínálta magyarul a hazai rajongóknak. Emellett külön művészeti értéket képviseltek a magazin borítói is, amelyet hónapról hónapra készítettek értő kezek gondos munkával. A Galaktikát a csúcséveiben több tízezer példányszámban értékesítették, s bár mára ez a szám már lényegesen csökkent, az eredeti stábból pedig hírmondó sem maradt az újonnan indult Galaktikában, elismerésre méltó, hogy már majd tíz éve állja a sarat a nyomtatott magazin az internetes blogok és virtuálsztráda szorításában.
A negyvenéves jubileum alkalmából a budapesti Örökmozgó Filmmúzeumban mától csütörtökig Galaktika-esteket tartanak. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum jóvoltából több filmtörténeti ínyencség lesz ismét látható nagyvásznon: hétfőn este a Viharok bolygója című 1961-es szovjet sci-fit vetítik Pavel Klusancev rendezésében, kedden pedig egy hetvenes-nyolcvanas évekből válogatott szovjet ismeretterjesztő rövidfilmblokk lesz látható a világűr meghódításáról és a Szojuz-Apollo szovjet–amerikai közös űrrepülés előkészítéséről. A programban szerepel továbbá Fritz Lang A Hold asszonya (1929), valamint Robert Asher Matróz a rakétában (1960) című alkotása is. A filmvetítések mellett panelbeszélgetésekben emlékeznek vissza szakemberek a nagy Galaktika korára, csütörtökön pedig látható lesz A transzport című 1981-es magyar film, amelyet követően a magyar űrkutatás társadalmi, irodalmi és filmtörténeti hatásairól beszélget Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője, Mund Katalin szociológus és Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője.
