A magyar komolyzenei világban eddig úgy tudták: a Concerto Budapest 105 éves múltra tekint vissza, hiszen a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere, Kossuth Ferenc 1907-ben alapította a Postás Szimfonikus Zenekart. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be: a zenekar még ennél is régebbi. Dániel István 1906-ban megjelent könyve a Budapesti Posta- és Távirda-tisztviselők Ének- és Zeneegyesületének tízéves múltjáról írva arról számol be, hogy 1896. december 9-én belügyminiszteri rendelet hívta életre az egyesületet, negyvenfős énekkarral és negyvenfős zenekarral, azaz a postások komolyzenei együttese már a millennium évében megalakult.
Szőcs Géza tizenegy évet és 480 millió forintot adott a Concerto Budapestnek
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Természetesen nem ez – és nem Üzbegisztán virágzó kulturális élete – volt a sajtótájékoztató fő témája (Szőcs Géza Taskentben járt néhány napja, részletesen beszámolt útja tapasztalatairól), hanem a Concerto Budapest jelene és jövője: a kulturális államtitkár bejelentette, bár megállapodás még nem született, elképzelések szerint a Concerto Budapestet a Zeneakadémia komolyzenei együttesévé tennék. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Batta András szerint az egyetem és a zenekar együttműködése többlettámogatással 2014-ben intézményesülhet, de már 2013-ban kibontakozhat.
Mint ismert, február 23-án jelentette be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) akkori vezetője, Réthelyi Mikós, hogy 1,4 milliárd forint rendkívüli támogatással segítenek meg fővárosi komolyzenei együtteseket. A szaktárca kultúráért felelős államtitkársága 480 millió forintot adott a Concerto Budapestnek: tartozásállománya rendezésére 180 millió, működéséhez 300 millió forintot. Magyarország második legrégebbi szimfonikus együttese ekként menekült meg a megszüntetéstől: korábbi fenntartója, a Magyar Telekom több mint négy év alatt csökkentette a nullára a zenekar finanszírozását.
Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője erről úgy nyilatkozott: a végzetes hiba 1995-ben, a zenekar egykori állami fenntartója, a Matáv privatizációjakor történt. A magyar állam nem akart eladni, míg a Matávban többségi tulajdont szerzett cég nem akart venni szimfonikus zenekart. A hegedűművész 2007-ben lett az együttes művészeti vezetője. Bár a Telekom már akkor jelezte, kiszállna a komolyzenei együttes finanszírozásából, a magyar állam öt évig nem sietett „privatizált” zenekarának segítségére.
Felháborított a Concerto Budapest sorsa – mondta ennek kapcsán hétfőn Szőcs Géza, aki a zenekar megmentését az értékmegőrzés fontosságával indokolta, ám nemcsak pozitív példákról beszélt. – Sajnos a kormányzat nem mindig érzékeny a kultúra nehézségei iránt, ami a gazdasági helyzetet figyelembe véve érthető, de amivel egyetérteni nem lehet. Nem lehetünk elégedettek önmagunkkal, amikor társulatok, intézmények, nagy hírű szellemi műhelyek szűnnek meg – vélte a kultúráért felelős államtitkár.
A múltat is megidézte, a jövőről is beszélt Szőcs Géza és Keller András
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A zenekaroknak megítélt 1,4 milliárd forint rendkívüli támogatás legnagyobb részét, 500 millió forintot a Budapesti Fesztiválzenekar kapta. A Nemzeti Filharmonikusok 300 millió forint támogatásban részesült, míg 100 millió forintot hat szimfonikus együttes között osztott szét a szaktárca kulturális államtitkársága.
Minderről a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége (MSZZSZ) közleményben úgy nyilatkozott március közepén: öröm, hogy a kormány és a Nefmi a nehéz gazdasági helyzet ellenére figyelmet és jelentős pénzeszközöket fordít a szimfonikus zenekarok működésére, ám a döntés diszkriminatív módon figyelmen kívül hagyott számos ugyancsak nehéz, illetve bizonytalan helyzetben lévő együttest − köztük a vidéki zenekarokat vagy a Rádiózenekart −, aránytalan és megszégyenítő különbségeket teremtett a fővárosi, illetve a budapesti és a vidéki zenekarok között. Mindez elkerülhető lett volna, ha az intézkedés nem kerüli meg a miniszter tanácsadó testületeként működő Zeneművészeti Bizottságot, a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsot, a szakmai érdek-képviseleti szervezeteket – írta közleményében az MSZZSZ.
Szőcs Géza most hétfőn úgy nyilatkozott: a rendkívüli, 1,4 milliárd forintos támogatás felosztásához hasonlóan különböző kategóriákba fogják sorolni a zenekarokat, az előadó-művészeti törvény módosításával összhangban. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaráról az államtitkárság pedig tárgyalásokat kezdeményezett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal.
A sajtóbeszélgetésen szó esett a most hétvégén kezdődő Végh Sándor Vonósnégyes Versenyről is, amelynek szervezésében szerepet vállalt a Concerto Budapest is. Keller András elmondta: a száz éve született legendás karmesterre, hegedűművészre emlékező koncerteket a Művészetek Palotája támogatásával rendezik meg. A centenárium alkalmából május 12-én délelőttől késő estig Végh Sándor-emléknapot tartanak, ekkor monográfia is megjelenik a mesterről, akinek szobrát május 17-én avatják fel Kolozsvárott.
Végh Sándor eddigi magyarországi − Szőcs Géza szerint is méltatlan − ignorálásának eredményére jellemző: a német Wikipedia magyar származású osztrákként, a francia, az olasz vagy az angol Wikipedia franciává vált magyarként méltatja a 20. századi kamaramuzsika mesterét. Egyedül a lengyel wikipediások hagyták magyarnak azt, aki magyar.
