Káprázatos magyar kórussiker a Schubert-versenyen + Videók

Szingapúrtól Amerikáig végigverte a világot a Cantate Vegyeskar a bécsi XXVIII. Schubert-versenyen. Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy először az MNO-nak értékelt.

2012. 06. 18. 4:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint harminc kórust maga mögé utasítva nyerte az elmúlt hét folyamán rendezett XXVIII. Nemzetközi Franz Schubert Kórusverseny nagydíját a budapesti Cantate Vegyeskar a Wiener Konzerthaus – Großer Saal impozáns hangversenytermében. A tizenkét évfolyamos Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola végzett diákjaiból 1996-ban alapított kórus a Schubert-verseny két kategóriájában indult (egyházi zene, illetve az A1-es nagyvegyeskar – utóbbi nevezhető „királykategóriának”), és mindkettőben arany minősítést szerzett a neves nemzetközi zsűritől.



A Sapszon Ferenc által vezetett énekkar az A1-es versenyen – az összes kategóriát tekintve – a legmagasabb pontszámmal nyert, és a kategóriagyőzteseknek szombat késő este megrendezett nagydíjon utolsó fellépőként utasította maga mögé az igen erős mezőnyt. A győztes Cantate karvezetője elsőként az MNO-nak értékelte a világra szóló sikert:

A színjáték ideje lejárt

– A nagyvegyeskari kategóriában 6, a szakrálisban 14 kórus versenyzett, és mindkettőben a legjobb, arany minősítést kaptuk, győznünk az A1-ben sikerült, valóban a verseny egészét tekintve a legmagasabb pontszámmal. A versenyműsor kötelező eleme volt egy Schubert-kórusmű előadása, mi a Gott im Ungewitter című művet vittük, ebben tudtuk felvonultatni a legszélesebb repertoárt; a gyors és a békésebb karakter egyaránt jelen volt benne. A műsorunk teljes összeállításánál is törekedtünk arra, hogy megfelelő nehézségi szintet érjen el, ez maga egy nagy művészet már – osztotta meg gondolatait a verseny végeztével a Liszt-díjas karnagy.

Morten Lauridsen: Lux Aeterna - a Cantate Vegyeskar döntős kezdőműve:


Sapszon Ferenc szerint a kategória- és a szombat éjszakai nagydíjsiker kulcsa egyrészt az lehetett, hogy a Cantate nem azt az utat választotta, amelyet az erős vetélytársak, akik a zenéből „inkább elvevő”, „zenén kívüli” elemeket (dobogás, hadonászás, sikoltozás, táncelemek) is beletettek az előadásba, hanem a vokális muzsikában most már újra teret nyerő tradicionális, a szerzők szándéka szerinti előadásmódot részesíti előnyben. – A zsűrik és a szakemberek mára már újra amellett voksolnak, hogy a kórusművészet a show-elemek nélkül is megállja a helyét – fogalmaz Sapszon.

A „titok” másik részét a Magyar Örökség-díjas kórusiskola művészeti vezetője ekképp foglalta össze: – Hónapok óta készültünk. A kórus gerince minden héten együtt van, de van egy része, amelyiknek vagy nagyobb családja van már, vagy valamiképp hozzánk tartozik, de nem teheti meg, hogy rendszeresen jöjjön. Őmiattuk is döntöttünk úgy, hogy hat hétvégi próbát iktatunk be. Ugyanilyen fontos volt a verseny napjaiban a feszített program jó időbeosztása. A nagydíj napján például, amikor amerikai vetélytársunk várost nézett, mi a hasznosabbnak bizonyuló utat választottuk, és akár 25 percet is, de igyekeztünk pihenni a késő esti nagydíjra.

A Cantate Vegyeskar

Fotó: Interkultur.com



A kórus felkészülésének derekán egy belgiumi fesztiválon is részt vett a Cantate egy része, ahol napi két énekléssel, illetve szolgálattal kovácsolódott még inkább össze a közösség, ami szintén elengedhetetlen volt a bécsi sikerhez Sapszon Ferenc szerint.

Amit a keletiek nem tudnak

Bécsben hazánkat egyedüliként a Cantate képviselte, de Norvégiától Kazahsztánig, az Egyesült Államoktól Dél-Koreáig számtalan országból érkeztek énekegyüttesek, Szingapúrból például négy „sereg” is nevezett az Interkultur által meghirdetett versengésbe. Sapszon úgy látja, van, amiben a távol-keleti kórusvilág előttünk jár. – Nagyszerű kórusok vannak Keleten – mondta –, nemcsak Szingapúrban, Kínában, Koreában és a Fülöp-szigeten. Iszonyú nagy munkabírásuk és önfegyelmük van, ezenkívül óriási a nyitottság is bennük, sok jót vesznek át azonnal, amit Nyugaton találnak.

Kirby Shaw: Plenty Good Room - a döntős másik mű a Cantate Vegyeskar előadásában:


Sapszon ugyanakkor úgy érzi, sem zeneszerzőkben, sem érzékenységben, zeneiségben, formálásban, a hangszín sokrétűségét tekintve nem tudják egyelőre eltüntetni a hiányosságaikat a keletiek.

Jubileumi ajándék

Hogy a Schubert-verseny mennyire tekinthető a kórusvilágban nevesnek vagy erősnek, ezt nagyon nehéz megmondani; mindig az a verseny erős ugyanis, amelyikbe jó mezőny gyűlik össze, márpedig az Interkultur viadalára szívesen járnak a világ legjobb énekkarai. Sapszon Ferenc a Cantatéval már negyedszer jár ilyenen, és mindig sikeresen szerepelt. A mostani versennyel ráadásul megajándékozta magát a kórus. – Eredetileg úgy volt, hogy a 15 éves jubileumon versenyzünk, de az a máltai verseny, amit kinéztünk, meghaladta a lehetőségeinket. Ehelyett találtuk a Schubert-versenyt, ami hasonlóan magas színvonalú, de elérhető távolságban volt – fogalmazott a karnagy.

Az eredményhirdetés:


A G. P. da Palestrina, Claudio Monteverdi, Szergej Rahmanyinov, Franz Biebl, Kodály Zoltán, Eric Whitacre leglenyűgözőbb műveit is tartalmazó versenyanyagot a Cantate Vegyeskar szeptember végén egy budapesti koncerten nyilvánosan is bemutatja, ezenkívül készül Kodály Zoltán születésének 130. évfordulójára, illetve lemezfelvételre és nem sokára a Kodály-kórusiskola fennállásának 25. évére is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.