A tárlaton látható a festő egyik fő művének tartott Golgota, valamint az 1882-ben festett Olvasó nő és a 1888–89-ben készített Hímző leány című festmények is megcsodálhatók ezen a kiállításon. Utóbbi kettőt még soha nem mutatták be Magyarországon.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a tárlat és egyben a Múzeumok éjszakája szegedi programjainak megnyitóján elmondta, a magyar kultúrpolitika az elmúlt másfél évtizedben a szakmával együttműködve megvalósított egyik legsikeresebb kezdeményezése a Múzeumok éjszakája programsorozat.
Tavaly a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyetlen éjszaka több mint hatezer látogatót fogadott, az érdeklődők száma országosan pedig jóval százezer fölött volt. Ez az óriási szám bizonyítja, hogy szükség van a magyar múzeumi rendszerre és azokra a programokra, amelyek közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az értékes gyűjteményeket.
A tengerentúlt is meghódította
Munkácsy Mihály korának egyik legelismertebb festője volt, rajongott érte Európa művelt felső- és középosztálya. Olyan magyar művész volt, aki képes volt meghódítani a tengerentúlt. „Olyan sztár volt, akinek sztársága nem percidőhöz kötődött”, akinek művészi nagysága ma is eleven valóság – fogalmazott a politikus.
Amikor Munkácsy Mihály a Krisztus-trilógia első darabját, a Krisztus Pilátus előtt címűt elkészítette, a festményt először egy kastélyban állították ki, több mint háromszázezer látogatót vonzva. Kígyózó sorok álltak a magánpalota előtt. Mindezt tették elhivatott magánemberek állami mecenatúra nélkül, támogatók, gyűjtők, vásárlók és aktív, a piacról is megélni kívánó művészek részvételével – mondta az államtitkár.
L. Simon László hangsúlyozta, ez óriási különbség napjaink gyakorlatához képest, amikor mindenki azt várja, az állam oldja meg egyedül a kulturális intézményrendszer problémáit, a művészek egzisztenciális és szakmai gondjait.
A magyar vállalkozói rétegre is szükség van
Az államnak óriási felelőssége van a tehetség fölismerésében és a feltételek megteremtésében annak kibontakozásához. A jelenlegi polgári kultúrpolitika mindent megtesz az elmúlt száz-százötven évben kialakult intézményrendszer fenntartása érdekében, de ez nem megy a művészek, a közművelődési, közgyűjteményi szakemberek elhivatottsága nélkül; s ehhez a munkához támogatóul meg kell nyerni a magyar vállalkozói réteget is – hangsúlyozta.
Az október közepéig látható szegedi Munkácsy-tárlat gerincét a Pákh Imre gyűjteményéből származó több mint harminc alkotás adja. A Pákh-gyűjtemény mellett öt festményt a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz a kiállításra, három alkotást – a Honfoglalás szín- és szénvázlatát, valamint a Tálcás lányt – pedig a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből mutatnak be a Kultúrpalotában. A kiállításon az érdeklődők megtekinthetnek a békéscsabai múzeumból származó, Munkácsy Mihály életével kapcsolatos dokumentumokat és fotográfiákat is.
