Moszkva és a tatár hordák

Csütörtökön kezdődött a 34. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, amelyet Kelet-Közép-Európa egyik legkiemelkedőbb filmes eseményeként tartanak számon.

Kárpáti György (Moszkva)
2012. 06. 25. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első nap mindjárt Tim Burton tette tiszteletét a fesztiválon. Igaz, a hollywoodi rendező – ezúttal produceri minőségében – hivatalból érkezett: az Abraham Lincoln, a vámpírvadász című film mostani világpremierjére elkísérte az alkotás orosz rendezőjét, Timur Bekmambetovot. A hetvenmillió dolláros amerikai blockbuster direktora, Bekmambetov sikeresen folytatja párhuzamosan honi és nemzetközi karrierjét, hírnevét pedig egy orosz szuperprodukcióval, a hazánkban is vetített Éjszakai őrséggel alapozta meg 2004-ben.

A magyar mozikban augusztus elejétől látható az akcióhorror csak egy a speciális vetítések sorában, amivel a nemzetköziségét és presztízsét próbálja a moszkvai fesztivál tudatosítani a látogatókban. Az évek óta Nyikita Mihalkov elnökletével működő rendezvényen idén 17 nagyjátékfilm világpremierjét tartják a hivatalos versenyprogramban. A meghívottak között szerepel a szombat este már vetített Az ajtó, Szabó István Szabó Magda-adaptációja is, amelyet a rendező mellett az Oscar-díjas főszereplőnő, Helen Mirren is személyesen kísért el Moszkvába. Vetélytársai között pedig orosz, iráni, kínai, lengyel, olasz, horvát és brit alkotások szerepelnek.


Az első orosz versenyfilm, A horda vetítése egyébként már szintén lezajlott. A film túl hosszú volt, túl sok mindent akart egy történetbe sűríteni, s minden jelenete olyan nagyságot hirdetett, amely nemcsak a múltról, de a jelenről is szólt. A cím a tatár hódítók hordáit nevesíti, a film azok végóráiról számol be. Az orosz vonatkozást pedig az a történet adja, amely moszkvai Szent Alekszij 1357-es csodatételéről szól. A legenda szerint Szent Alekszij gyógyította meg a vakságból a tatár királynőt, Taidulát a XIV. század második felében, néhány évvel a tatár hordák belső válsága és anarchiába zuhanása előtt. A sok tekintetben a Dzsingisz kán uralkodásáról szóló, a Mongolra emlékeztető darab sokkal szűkebb közönségnek szó, története kevésbé közismert, utalásai orosz nézők számára értelmezhetők.


Az eddig vetített hét versenyfilm közül méreteivel és ambíciójával az orosz alkotás tűnt ki, a legnívósabb viszont egy – orosz történelmi vonatkozásokkal szintén bíró – lengyel mozi volt, amely nem éppen a legkedvezőbb képet festi az oroszokról. A 80 millió címet viselő film újabb sikeres darabja a lengyel történelmi közelmúlt mozgóképes feldolgozásának. A tavaly elkészült Fekete csütörtök után ezúttal a Szolidaritás megalakulásáról, Lech Walesa mozgalmáról készült film.

A történet 1981-ben Wrocławban játszódik, és néhány szakszervezetis életén keresztül tekinthetünk be a lengyel besúgás és kommunista elnyomás működésébe – előremutató gondolatokkal, amelyeket a film elején látható tüntetés alá bejátszott Dvořák Újvilág szimfónia dallamai közvetítenek. A cím pedig arra a 80 millió zlotyra utal, amelyet egy összegben vettek fel a szakszervezetisek a bankból, hogy a földalatti mozgalmat finanszírozzák. A megtörtént eseményeket feldolgozó mozi néhol tévéfilmes hatást keltett, de témafeldolgozásával, üzenetével eddig kiemelkedik a moszkvai mezőnyből.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.