Rómában látható a Lázár feltámasztása

Rómában vendégeskedik Caravaggio felújított világhírű festménye, a Lázár feltámasztása. A kép túlélte a kétszázezer ember halálát követelő földrengést is.

Grund
2012. 06. 18. 12:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Lázár feltámasztása (Resurrezione di Lazzaro) című alkotást Szicíliában készítette Michelangelo Caravaggio (1571–1610), ahová 1608-ban érkezett. Az alkotásnak évszázadokon át a messinai Keresztvivő Atyák temploma adott otthont, mielőtt átköltöztették a város múzeumába. A feltételezések szerint az 1609-ben – egy évvel a 38 esztendős festő halála előtt – elkészült alkotás János evangéliumának azt a történetét meséli el, amelyben Jézus feltámasztja a halott Lázárt.


A festmény felújítási munkálatai hét hónapot vettek igénybe. A régi színeiben pompázó, 3,8 méterszer 2,75 méteres alkotás július 15-éig vendégeskedik a római Braschi-palotában, majd visszatér Szicíliába. A legenda szerint Caravaggio egy frissen eltemetett holttestet is kiásatott, hogy még élethűbben tudja megfesteni a képet. A festmény azt a pillanatot örökíti meg, amikor Jézus rámutat a kiásóinak karjaiban fekvő Lázárra, hogy visszahozza őt az életbe.

A kép háttere nagyrészt sötét. A művészettörténészek szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy Caravaggio egy gazdag kereskedő megrendelésre dolgozott, és sietnie kellett, hogy időben végezzen az alkotással. Mint azt a felújítást végző Anna Maria Marcone elmondta, ebben az időszakban Caravaggiónak gyorsan kellett dolgozni, ehhez igazította a technikáját is. – Helyi alapanyagokat és sötét hátteret használt, hogy az alakok minél gyorsabban kirajzolódjanak – mondta a szakember, aki szerint a legnagyobb kihívást az első – nagyjából az alkotás születése után hatvan évvel, 1670-ben végzett – restauráláskor keletkezett károk egy részének helyreállítása jelentette.

A legenda szerint a festményt elsőként restauráló Andrea Suppa a kép tisztításakor véletlenül eltávolított némi festéket, emiatt pedig a messinai lakosok mély megvetésének áldozata lett. A történet szerint a helyiek kemény élcelődései miatt Suppának összetört a szíve. A festmény mindezektől függetlenül igazi túlélőnek számít: a mintegy kétszázezer ember halálát követelő, és Szicíliában, valamint Calabriában is több ezer épületet elpusztító 1908-as messinai földrengést például sértetlenül átvészelte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.