Az elmúlt néhány hétben felforrt az e-könyv piac – mondta el a Kultúrgrundnak Bánkeszi Lajosné, a Könyvtári Intézet igazgatója, miután a hír elolvasásán felbuzdulva a miértről faggattuk. Értetlenségünk oka az a látszólagos érdekellentét, amely a régi jó Gutenberg-galaxis menedékének tűnő könyvtári világ és az írott szót egyre inkább meghatározó digitális szövegforgalom kereskedői között tételezhető. Az intézetvezető szerint azonban szó sincs ilyesmiről, hiszen a könyvtár legfontosabb feladata továbbra is az, hogy kiszolgálja az olvasók igényeit, és mivel sokan – és egyre többen – keresnek elektronikus tartalmakat a könyvtárakban is, úgy érezték, nekik is lépniük kell. És valamit nem szabad elfelejteni: azokra is gondolni kell valakinek, akik nem engedhetik meg maguknak a még mindig nem túl olcsó e-könyv olvasókat, és azok számára is a könyvtár lehet a jó megoldás a jövőben is, akik csak időlegesen – például kutatási célból – kívánnak hozzájutni egy-egy digitális formában létező szöveghez.
Egyelőre még nem áll rendelkezésre átfogó kutatás, illetve adat a magyarországi e-könyv fogyasztásról vagy az elektronikus tartalmak fogyasztásának szokásairól; éppen ezért a Könyvtári Intézet a közeljövőben ezt is át szeretné tekinteni. Leginkább arra lennének kíváncsiak, hogy a hazai olvasóközönség milyen módokon kívánja használni az ilyen jellegű könyvtári tartalmakat, akarnak-e kölcsönözni, netán vásárolni a könyvtárakon keresztül elektronikus tartalmakat.
A könyvtárak részéről tehát nincs szó elzárkózásról, de azt Bánkeszi Lajosné is hangsúlyozza, hogy még számos kérdést kell tisztázni, elsősorban a szerzői jogokét. Ezen a téren viszont le kell ülni tárgyalni a kiadókkal, és megtalálni azt a megfelelő üzleti modellt, ami a könyvtárak számára is elfogadható, és a szerzők, valamint a jogtulajdonosok számára is megfelelő kompromisszum. Az olvasók pedig feltehetően arra vágynának leginkább, hogy távolról, akár otthonról is elérjék a könyvtári szövegeket, és ne csak azokhoz az irodalmi alkotásokhoz férjenek hozzá, amelyek már nem jogdíjkötelesek.
A hagyományos tartalmak esetében jól bejáratott rendszerről van szó, hiszen a könyvek vásárlás és kötelespéldányok útján jutnak el a könyvtárakba, de az e-könyvek esetében a helyzet némiképp bonyolultabb, hiszen nem egy fizikai példányról van szó. A kérdés megnyugtató szabályozása tehát még előttünk áll. Valami mindenesetre történt: nemrég megalakult a kiadókat, terjesztőket, szakmai oldalakat és könyvtárakat is összefogó Egyesülés az e-könyvekért, amely a remények szerint képes lesz majd a hatékony szakmai érdekképviseletre (ne feledjük, hogy jogi és adózási szempontból az e-könyvek egyelőre nem esnek azonos elbírálás alá a hagyományos és a hangoskönyvekkel).
Az igazgatónő szerint egyelőre a könyvtárak is még az ismerkedés szakaszában vannak, ami az új formátumok használatát és kezelését illeti, de a jövőben szeretnének egyfajta hídszerepet is betölteni. Továbbá hasonlóan a már régebb óta futó tanfolyamokhoz, részt vállalni abban, hogy a könyvtárak látogatói is elsajátítsák az elektronikus tartalmak használatához-fogyasztásához szükséges alapismereteket. A most létrehozott honlap egyik célja is éppen az, hogy segítse a könyvtárak eligazodását, tájékozódását a fellendülő e-könyv piacon. Szeretnének a könyvkiadókkal folytatott párbeszédről is hírt adni, és segíteni a könyvtárakban az elektronikus dokumentumokra vonatkozó, mindenki számára elfogadható, egységes szolgáltatáspolitika kidolgozásában.
Az oldalon bevallottan kevés még a tartalom, de azt ígérik, ez gyorsan változni fog. Az mindenesetre jó jel, hogy a Könyvtári Intézet – látva azt, hogy mennyire felélénkült a hazai e-könyv élete – nagyon rövid idő alatt, önerőből hozta tető alá a honlapot. A létrehozásban nagy szerepe volt egyik munkatársuk lelkesedésének is, aki egy ingyenes keretprogram segítségével készítette el az e-könyves infotárat.
Ami már most hasznosnak látszik: az az oldalon összegereblyézett szakmai szervezetek listája, és azok a fogalomtárak, amelyek segítenek az e-könyves világban, és tágabb érelemben a digitális valóságban az eligazodásban.
