A film felidézi Stefan Luchian (1868–1917) festőművész életét, akit a család katonának szánt, de ő a táj- és a zsánerképfestészet kiemelkedő alakja lett. 1873-ban költözött a szüleivel Bukarestbe, ahol a szépművészeti iskolában Nicolae Gigorescu tanítványa lett. Később Münchenben a művészeti akadémián tanult, Correggio- és Rembrandt-másolatokat készített – mondta el az MTI-nek Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója.
Ezután Párizs következett, ahol nagy hatással volt festészetére az impresszionisták, elsősorban Édouard Manet és Edgar Degas munkássága. 1900-ban a párizsi világkiállítás román pavilonjába két pasztellképe is bekerült. Ekkor mutatkoztak nála gyógyíthatatlan betegségének, a szklerózis multiplexnek a tünetei. Az izomsorvadás miatt 1903-tól székbe kényszerült, s ahogy testén eluralkodott a bénulás és elérte az ujjait, a kezéhez kötözött ecsettel továbbra is festette szebbnél szebb virágcsendéleteit. Utolsó képét 1913-ban készítette, a festmény egy fiatal, vörös hajú nőt ábrázol fotelban, a kis asztalon vázában virágcsokorral. A mű a Lorica címet kapta.
Ebben az időszakban kelt Luchian védelmére Tudor Arghezi, a híres költő, műfordító, publicista, mert a festőt azzal vádolták, hogy már nem tud festeni és mások képe alá írja a saját nevét. A festő már halálán volt, amikor meglátogatta őt George Enescu, a nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, hogy hegedűjátékával enyhítse fájdalmát.
Filmtörténeti érdekesség, hogy Stefan Luchian világhírű olajfestménye, a korondi kancsóban álló búzavirágcsokrot mintázó kép eredetije is szerepel a filmben. A festmény néhány évvel ezelőtt aukción cserélt gazdát tetemes összegért.
Nicolae Margineanu filmjében a festőt Ion Caramitru alakítja, a húgát Maria Ploae, Tudor Arghezit pedig Florin Calinescu formálja meg.
A vetítés szerdán este 7-kor kezdődik. Margineanu filmjei közül vetítették a magyar mozik a Pénzváltó (2007) és a Nézz előre haraggal (1993) című alkotást.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
