A Csehov-darabot a Sydney Theatre Company New Yorkban is a bevált sikerreceptnek megfelelően, változatlan szereposztásban játssza, olyan világsztárokkal, mint Cate Blanchett, Richard Roxburgh és Hugo Weaving. „Természetes, teljesen változatlan minden!” – jelentette ki csütörtökön Ascher Tamás, aki New Yorkból telefonon nyilatkozott az MTI- nek.
A szombati premiert két nyilvános főpróba előzi meg, s a darabot összesen 10 előadáson láthatja a New York-i közönség. A rendező elmondta, hogy társulatot a tavalyi, a washingtoni Kennedy Centerben álló ovációval fogadott előadássorozat után invitálták meg a New York-i fesztiválra. Miként tavaly, a darab amerikai fővárosi színpadra állítása előtt, a rendező ismét Sydney-ben próbált a társulattal.
„Ez az előadás tavaly óta sehol sem ment, a Sydney Theatre Company pedig nem repertoárszínház, hanem szériákat játszik, ezért Sydneyben egy egyhetes, felújító próbasorozatot csináltunk. De nem az eredeti díszletben, mert az tavaly Amerikában maradt, hogy ne kelljen ide-oda szállítani” – mondta a rendező.
A jelmez nélkül és próbadíszletben végzett egyhetes felkészülés helyszíne Sydney színművészeti egyeteme, a National Institute of Dramatic Arts (NIDA) volt. New Yorkban a művészeknek mindössze három nap áll rendelkezésükre a felkészülésre, amelyek közül kettőt már nyilvános főpróba zá r.
A darab tavaly augusztusi, washingtoni színpadra állítását mind a The New York Times, mind a The Washington Post a kulturális mellékletének címoldalán induló, fotókkal illusztrált kritikában méltatt a.
„Ez a Ványa bácsi, amelyet Ascher vitt színre, és amelyben Cate Blanchett zseniálisan és vakmerően alakítja a trófeafeleséget, jobban beférkőzik az ember bőre alá, mint bármelyik, amelyet eddig láttam” – vélekedett Ben Brantley kritikus a The New York Timesban a Csehovi naplopóparádé hasra esésekkel című írásában. A szerző szerint Aschernek és az ausztrál társulatnak „egyfajta plátói, ideális bohózatot” sikerült megvalósítania.
„Ascher Tamás ihletett koncepciójában még a bogarak is, amelyeket a lakók arca körül zúgni hallunk, úgy vannak kiszámítva, hogy emeljék a zaklatottság mutatóját, azt az érzést, hogy a ház népét apró és monumentális erők kergetik az őrületbe” – írta a The Washington Postban A Ványa bácsi magnetikus új víziója című írásában Peter Mark s.
„Csehovnak az a tehetsége, ahogy megvilágítja figuráinak szívbe markoló, komikus küzdelmeit, Ascher gondozásában felnagyítást nyer. A jeleneteket spontaneitás feszíti, aminek eredményeként az ember gyakran nevetésen kapja magát, mert színházi szempontból találékonynak és igaznak érzi őket” – írta tavaly augusztusi kritikájában Marks, aki szerint a magyar rendező „transzformatív produkciójában bemutatja, hogy a drámaíró tolla dinamitot rejthet”.
A Ványa bácsi dramaturgja Lengyel Anna, díszlettervezője Khell Zsolt, jelmeztervezője pedig Szakács Györgyi.

Kifogták a legendás halat, Magyart – fotó