– Mint az a Design Terminál jelenlegi helyzetéből is látszik, a kormányzatnak egyre fontosabb az állami mecenatúra szerepvállalása.
– A terminálról nem lehet anélkül beszélni, hogy ne vennénk figyelembe a cég történetét. Ugyanis nem új intézményről van szó, bár sajnálatos körülmények miatt a közönség csak most ismerheti meg az itt folyó munkát. A terminál ötlete tíz évvel ezelőtt született meg: Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és kollégái találták ki, hogy Budapest szívében, az egykori buszpályaudvar épületében jöjjön létre egy olyan intézmény, amely a magyar kreatív ipar hagyományainak és törekvéseinek kínál fórumot. A Design Terminál megszületését követően ugyan elnyerte jogi és intézményi formáját, a méltó infrastrukturális és anyagi támogatást azonban sokáig nem tudta megkapni. Két éve vált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttérintézményévé azzal az ambícióval, hogy az egykori ígéret megvalósulhasson. Az elmúlt másfél évben megkezdtük a munkát: már a KIM munkatársaként is azért dolgoztam, hogy megteremtsük a szakmai működéshez szükséges feltételeket.
– Hosszú távon a Design Terminál működését illetően milyen stratégiát szeretnének kiépíteni?
– A terminál nem kulturális, hanem innovációs intézmény, amelynek feladata a magyar kreatív iparágak ösztönzése. A kreatív iparágak közé sorolunk minden olyan ágazatot, amely egyéni kreativitáson alapuló szellemi terméket hoz létre, ezzel teremtve jólétet és munkahelyeket. Olyan tudásintenzív ágazatokról van szó, mint a számítógépes játékok fejlesztése, az építészet és a formatervezés, a divattervezés, a reklám és az újmédia, sőt, európai terminusban már a gasztronómiát is idesorolják. Nagy-Britanniában a GDP másfél százalékát a szűk értelemben vett kreatív ipar adja, Hollandiában ez a szám még magasabb. Magyarország ugyan nincs olyan gazdasági helyzetben, mint az említett két állam, a tehetséget nézve azonban lehetőségeink mégis hasonlók. Legjobbjaink az elmúlt húsz évben, erős állami ösztönzés nélkül is bizonyították rátermettségüket mind itthon, mind pedig a külföldi piacon. Ahogy az Új Széchenyi-terv is megfogalmazza: vitális gazdasági érdek, hogy a mindenkori kormány kellő hangsúlyt fektessen a kreatív ipar támogatására. A Design Terminál olyan funkciókat kíván ellátni, amelyekre a piac nem képes, vagy nem is a feladata.
– Milyen módon képzelik el az ágazat támogatását?
– Egyrészt saját, zászlóshajó-kezdeményezésekkel, ilyen például a két éve sikeresen futó Gombold újra! – Divat a magyar pályázat és kampány, amely a magyar divattervezők új generációjára hívja fel a fogyasztók figyelmét. Másfelől szakmai partnerségekkel: ennek eklatáns példája a Designhét Budapest rendezvénysorozat, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács csapatunkkal közösen valósít meg. Harmadrészt a Design Terminál rendezvényhelyszínként is rendkívül jó adottságokkal bír: szakmai konferenciák, bemutatók és közösségépítő események befogadására fordítjuk szabad kapacitásunkat. Azokat az erőforrásokat pedig, amelyek ezáltal elérhetővé válnak számunkra, a magyar kreatív ipar ösztönzésére fordítjuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!