Béres János szobrászművész bronzalkotása méltó emléke a zalaegerszegi állandó színház három évtizedes történetének és tisztelgés az alapító előtt, akinek óriási szerepe volt abban, hogy a Hevesi Sándor Színház a város, a megye, az ország egyik legfontosabb színjátszó helyévé váljon – fogalmazott köszöntőjében Balaicz Zoltán alpolgármester (Fidesz–KDNP).
Mint felidézte, az állandó színház története harminc évvel ezelőtt kezdődött Zalaegerszegen. A Hevesi Sándor Színház épületét 1983. október 11-én nyitották meg, de Ruszt József már egy évvel korábban megalapította a társulatot, fiatal színészeket szerződtetett, külső helyszíneken nívós előadásokat állítottak színpadra.
Tucsni András dramaturg, aki 1975-től dolgozott együtt Ruszt Józseffel, így fogalmazott: Ruszt József a semmiből hozta létre a zalaegerszegi színházat, meghatározó egyéniség, színészpedagógus volt, az élet minden „porcikáját” ismerte, humánumával, ironikus bölcsességével minden embernek tudott valami pluszt adni.
Sztarenki Pál, a színház művészeti vezetője köszöntőjében felidézte, hogy amikor a zalaegerszegi színház első komoly nemzetközi sikerét aratta Arezzóban a Ruszt József által rendezett Csodálatos mandarinnal, a díj összegéből a színházalapító mellszobrot készíttetett Béres János szobrászművésszel Hevesi Sándorról, a színház névadójáról. A szobor ma is látható a színház nézőtéri csarnokában.
A művészeti vezető kiemelte: a harmincéves jubileumát ünneplő Hevesi Sándor Színház vezetősége úgy szeretne tisztelegni Ruszt József életműve előtt, hogy szintén Béres János szobrászművészt kérte fel a színházalapító mellszobrának elkészítésére.
„Ruszt József minden színházi gesztusával azt az örök értéket képviselte, amely szerint ha túlélhető programot szeretne magának az emberiség, azt csakis a humánum, a szépség, a szabadság, a demokrácia örökségének sorvezetőjén belül találhatja meg” – fogalmazott Sztarenki Pál.
Ruszt József (1937–2005) Kossuth-díjas rendező csaknem 45 évi munkássága során több mint kétszáz előadást rendezett, ebből 23-at Zalaegerszegen. 1982-ben alapítója, majd 1986-ig igazgató-főrendezője volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak. A teátrum megnyitásakor vitte színre Madách Imre Az ember tragédiája című művét, amelyet aztán 2004-ben, egy évvel a halála előtt újra megrendezett Zalaegerszegen. Ugyanebben az évben színház- és társulatteremtő tevékenységéért Pro Urbe díjat vehetett át Zalaegerszegen.
Ruszt 1963 és 1974 között a debreceni Csokonai Színház, 1978-ig pedig a kecskeméti Katona József Színház, majd a Népszínház rendezője volt. A Nemzeti Színházban 1982-től, Szegeden 1988-tól rendezett. 1990-ben egy színészcsoporttal kivált a szegedi színház társulatából, és megalapította a Független Színpadot, amely 1991 óta Budapesten működik. Klasszikus darabokat is újabb rendezői felfogásban állított színpadra, újításai gyakran meghökkentőek voltak. 1995-től a Budapesti Kamaraszínház művészeti vezetője volt, de többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.
