Minden bizonnyal a legek kiállításaként kerül be a köztudatba a Szépművészeti Múzeum ma nyíló kiállítása, a Cézanne és a múlt – Hagyomány és alkotóerő. A múzeum egyetlen Cézanne-festménye a világ legnagyobb múzeumaiból kölcsönzött művek társaságában kerül a közönség elé. A Los Angeles-i The J. Paul Getty Múzeumtól a canberrai National Gallery of Australiáig mintegy negyven gyűjtemény kölcsönzött műtárgyakat a tárlatra, így a francia posztimpresszionista festő csaknem száz alkotása kerül a közönség elé negyven olyan alkotással együtt, amelyek alkotói nagy hatással voltak Cézanne művészetére. Az életművet teljesen újszerű módon megközelítő kiállítás mintegy négyszáz millió forintba került, a kölcsönzött művek biztosítási értéke mintegy háromszáz milliárd forint, amelyre a magyar állam garanciát vállalt – hogy ezt megtehesse, az országgyűlés a közelmúltban a költségvetési törvényt módosítva, egyhangú szavazással megemelte az állami garancia lehetséges felső határát.
– Történelmi pillanathoz érkeztünk – így fogalmazott Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján. – Budapesten olyan tárlat született, amely a világ legnagyobb múzeumaiban is csúcsteljesítménynek számítana – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy Geskó Judit művészettörténész, a múzeum 1800 utáni gyűjteményének a vezetője, a tárlat kurátora és munkatársai olyan szempontból mutatják be Cézanne művészetét, amilyenből még senki sem. A tárlat a művésznek a régi mesterekhez való viszonyáról és ezzel összefüggésben a klasszikus képzőművészet megújításában játszott szerepéről ad áttekintést olyan nagyságok alkotásait mutatva be Cézanne festményei, rajzai mellett, mint Michelangelo, Raffaello, Luca Signorelli, Poussin, Chardin, Goya, Delacroix, Courbet, Manet.
Mivel Magyarországon a mostani az első Cézanne-kiállítás, a kurátor arra törekedett, hogy monografikus igénnyel mutassa be a festő pályáját, így a tárlat külön fejezetet szentel a festő magánéletével, a kamaszkori baráti és fiatalkori művészkörökkel kapcsolatos portréknak és külön szekcióban találkozhat a látogató Cézanne korai műveivel, illetve azokkal az alkotásokkal, amelyek Camille Pissarróval való barátságát dokumentálják. A kiállítás egyik csúcspontja Nicolas Poussin Et in Arcadia ego című alkotása, amely ifjúkora, illetve Párizsba kerülése óta mély benyomást gyakorolt az Aix-en-Provence-i mesterre.
A múzeum Pergamon csarnokában – ahogyan a kurátor fogalmaz – a „nagy szimfóniák” követik egymást, műfajok szerinti tagolásban kerülnek egymás mellé Cézanne csendéletei, tájképei, a két nagy témához, a Kártyázókhoz illetve a Fürdőzők csoportjához tartozó alkotásai és a párhuzamok, előképek, amelyek közül a legfontosabbak közé tartozik Chardin egyik csendélete illetve Adriaen van Ostade Budapesten őrzött zsánerképe. E művek – közöttük a Mont Saint-Victoire a nagy píneával, a Harlequin, a Konyhaasztal – akárcsak a késői portrék illetve a Fürdőzők három változata az életmű kutatói szerint a „Cézanne-i építkező festészet legmagasabb ormait jelentik.”
A tárlat utolsó részében, a „diskurzus termében” azok a művészek, művészeti írók idéződnek meg, akik az első között ismerték fel Cézanne művészetének jelentőségét. Közöttük van a híres műkereskedő, Vollard, de ott van Fülep Lajos is. Szerepel a kiállításon Tihanyi Lajos róla készült arcképe is, amely nemcsak a magyar portréfestészet egyik legszebb darabja, de annak dokumentuma is, hogy Cézanne művészete hogyan inspirálta a korszak útkereső magyar festői, közöttük az éppen a bécsi Kunstforumban vendégeskedő Nyolcak művészetét. Magyarország első Cézanne-kiállítása 2012. október 26-ától 2013. február 17-éig lesz látogatható.
