Felújították Rózsa Sándor síremlékét Erdélyben

Turisztikai látványossággá válhat Szamosújváron a híres betyár nyughelye.

Emlékhellyé kívánja kialakítani Szamosújvár magyarsága Rózsa Sándor nyughelyét. A cél érdekében civil összefogással felújították a magyar Robin Hoodként is emlegetett XIX. századi betyár síremlékét, amelyet eddig csak ritkán látogattak meg erdélyi vagy magyarországi turisták, holott jelentős idegenforgalmi nevezetességgé is válhatna. A Kolozsvártól negyvenöt kilométerre fekvő, 24 ezer lelkes (ebből négyezer magyar) város egykori rabtemetőjében – amely ma ortodox sírkertként működik – október 23-án este avatták fel a síremléket.

Az 1956-os forradalom kirobbanása évfordulójával való egybeesés a véletlen műve, ugyanis történetesen október végi átadási határidő szerepelt abban a pályázatban, amelyet a helyi Téka Alapítvány és az 51. számú Czetz János Cserkészcsapat nyújtott be közösen a magyar külügyminisztériumhoz. Az avatóünnepség szónokai azonban – pontosan annak apropóján, hogy aznap a helyi örmény katolikus temetőben leleplezték a szamosújvári származású Pongrátz Gergely, a Corvin közi ötvenhatosok egyik főparancsnokának emléktábláját is – fontosnak tartották kihangsúlyozni, végeredményben Rózsa Sándor is, Pongrátz is forradalmár volt. „Az alföldi betyár az 1848-as szabadságharc idején harcolt szabadcsapatával, míg városunk nagy szülöttje, Pongrátz Gergely száz évvel később, 1956-ban Budapesten” – hangsúlyozta Török Bálint szamosújvári alpolgármester, aki szerint Rózsa Sándor móriczi értelemben vett ellenállása követendő példa kell legyen, és megmaradásra kell ösztönöznie a magyarságot.

Különben a szamosújvári betyársír felújítása 820 ezer forintba került, amihez a magyar külügyminisztérium 700 ezer forinttal járult hozzá. Rózsa Sándor nyughelyének először egyik leszármazottja állított emléket, majd Gabányi János helytörténész közadakozásból emeltetett beton sírkövet 1977-ben, a sírhelyet a kilencvenes évek közepén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete és a református egyház hozta rendbe. A mostani felújítás során XIX. századbeli kovácsoltvas kerítéssel vették körbe a betyár végső nyughelyét. Különben a több börtönt is megjárt Rózsa Sándor 1873. május 5-én került a szamosújvári fegyházba, ahol egészsége nagyon megromlott, és 1878. november 22-én gümőkórban (TBC) halt meg.