Ilyen az élet a viacoloron túl

A világ minden tájáról összegyűjtött, izgalmas közterületi megoldásokat mutat be az In Public Space We Trust blog. Van élet a sárga viacoloron túl!

Rajcsányi Gellért
2012. 10. 16. 15:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az In Public Space We Trust a Public Design Festival szárnyai alatt indult el, amely egy, a közterek okos és hasznos felhasználásának bemutatására szolgáló olasz fesztivál, legutoljára idén áprilisban rendezték meg Milánóban. Az eseményt az Esterni nevű milánói csoport keltette életre, amely önmeghatározása szerint a városi közterekbe való beavatkozással, kulturális és kommunikációs projektekkel foglalkozik. A szervezők általi, a design világára egyébként jellemző szószaporítás mögött egyszerű, de nagyszerű törekvés áll: új ötletek segítségével élhetőbbé tenni a városokat.


A fesztivál egyik idei célja például az volt, hogy a Cascina Cuccagna nevű, 1695-ből származó, mára a város modern negyedei közé szorult egykori vidéki birtokot megmentsék az enyészettől és az ingatlanbiznisztől: a 4000 négyzetméternyi fedett területen a kultúra, a környezet, a gasztronómia és a közösségi élet terét akarják létrehozni. Ezzel párhuzamosan jó olasz aktivisták módjára kiáltványt is közzétettek a köztérrel való törődés mikéntjéről, a tudatos fogyasztástól a manapság nagyon divatos városi kertészeten át a piazza, a fórum közösségi filozófájáig.

És ahogy a közterek és a városok élete, úgy a fesztivál szelleme sem alszik: a Public Design Festival blogja folyamatosan gyűjti a polgárokat, városlakókat szolgáló kreatív ötleteket a világ minden tájáról, a glóbuszt behálózó (mikro)blogvilágból. Mindjárt egy október közepi bécsi fesztiválra, az ur3anize!-ra hívják fel a figyelmet, ahol a városok városlakók általi újbóli elfoglalásáról esik szó a műhelybeszélgetéseken a koncertek és performanszok között. Egy másik bejegyzés a hollandiai Fort Wek aan’t Spoelről szól. A világháborús bunkerek és bombabiztos épületek múzeummá való átalakításával, a hepehupás terület üde zöld gyeppel való befedésével immár békében felnőtt nemzedékek kapcsolódhatnak ki a háborús múlt relikviái között. A blog kiadványokat is ajánl a nagyközönségnek, ilyen például az előremutató köztéri projekteket bemutató Going Public katalógus, amelyet a berlini központú Gestalten ad ki. Szó esik egy brazil dokumentumfilmről is (Pimp my carroca), amely Sao Paulo óriásvárosának szemét-újrafelhasználóiról, kreatív kukázóiról és más csodabogarakról szól.


A már korábban is emlegetett városi kertészeti divatmozgalom (ami abból áll, hogy a természettől elszakadt városlakó fiatalok újra felfedezik a háztáji zöldségtermelést) egyik központja New York, ahol a Five Borough Farm projekt magyaráz és ad hírt az amerikai metropolisz mikrokertészeti világáról. New Yorkban már hétszáz belvárosi kertészet termel élelmiszert a városlakóknak az iskolai udvaroktól a parkok eldugottabb részein át a felhőkarcolók tetejéig. A köztéri designblog azonban nem csak a nagyvárosok, hanem a vidék kérdéseire is keresi a választ: hírt ad az ausztriai Murau Regionale12 nevű fesztiváljáról, amely a vidéki területek innovatív fejlesztéseire helyezi a hangsúlyt.

Ahogy a blog tartalmai között lapozgatunk, órákat tudnánk eltölteni a belinkelt kezdeményezések megismerésével, a sztorik felgöngyölítésével – legyen szó új-zélandi utcai mikromoziról; portugál várrom újrahasznosításáról; vagy Philadelphia régi bevásárlóutcáinak Jeroen Koolhaas általi átalakításáról. A városi létezés tereiről gondolkodás, az ötletekkel játszadozás, illetve azok megvalósítása nem kapcsolódik sem pártokhoz, sem ideológiákhoz, sem társadalmi csoportokhoz.


Az internet segítségével a világ túlsó felén bevált – vagy épp nem bevált – kísérletekkel találkozhatunk, amiből nemcsak a döntéshozók és a városok formálói, hanem a városlakók maguk is építkezhetnek. „Nincs választásunk. Nem lehet rossz irányba fejleszteni a városokat. ( ) A városirányítóknak törekedniük kell arra, hogy bevonják a polgárokat a folyamatok minden lépésébe, különösen a kezdeti lépéseknél” –  mondja a Forbesnak adott interjúban Gary Hustwit, városokról és designról szóló dokumentumfilmek rendezője. Sőt, a városirányítóknak is be kellene vonniuk magukat a XXI. századi városokról szóló globális gondolkodásba. Ráfér a kortárs ötletroham a sárga viacolorral megoldott főtérrendezések országára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.