Ital, nők, autók: James Bond atyja is tudott élni

Ian Fleming, James Bond atyja kétség kívül a popkultúra egyik legmeghatározóbb alakítójává vált. Sokak szerint saját magáról mintázta híres hősét.

thy
2012. 10. 05. 9:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemi betegségtől a kémelhárításig

Fleming élete maga sem  nélkülözte a kalandokat. Az 1908-ban vagyonos családban született későbbi író – nagyapja ismert brit bankár volt – Etonban született, diákéveit Genovában, majd később Münchenben folytatta. Itt komoly tapasztalatokat szerzett az életről – már ha a nemi betegséget annak tekintjük.

Kiválóan beszélt franciául, németül és oroszul is, 1933-ban a Reuters moszkvai tudósítója lett. A családi sorsot végérvényesen nem tudta azért elkerülni, egy ideig bankban is dolgozott. A második világháború alatt a haditengerészet kémelhárításánál szolgált – Carréhoz hasonlóan számára sem volt ismeretlen könyvei témája.

A szolgálat során komoly benyomást tett rá felettese, Godfrey admirális, ő ihlette később Bond főnőkének, M-nek a karakterét és neki köszönhető Bond egyik legjelentősebb ismertetőjegye, a „vodka-martini rázva, nem keverve”, hiszen az admirális csak így itta.


Hőséhez hasonlóan Fleming is imádta a nőket, mi több, regénysorozatának megszületése is magánéleti okokra vezethető vissza. Élete nagy szerelme, majd későbbi felesége, Ann Charteris először egy gazdag lordnak mondott igent, és időbe telt, mire ráébredt, hogy rosszul választott. A szerelem beteljesülésére váró Fleming egyfajta terápiaként vágott bele az első Bond-regény, a Casino Royal megírásába 44 éves fejjel, és egyáltalán nem sejtette, hogy 1964-ben bekövetkezett haláláig negyvenmilliót adnak el a sorozat köteteiből – ez a szám mára már meghaladta a 150 millió példányt.

Fleming a leszerelése után igazgatóként dolgozott a Sunday Times kiadójánál. A meglehetősen sokat dohányzó és az alkoholt sem megvető Fleming halálát szívinfarktus okozta.

Érdekességek Flemingről és a regényekről

Fleming főhőse a nevét James Bond amerikai ornitológusról kapta, akinek madarakról írt könyveit a regényíró imádta.

A „bondológusok” állítják, hogy James Bond alakját magáról mintázta Fleming, habár ezt a szerző tagadta. Nem csak a síelés és a golfozás iránti közös szenvedélyüket szokás felhozni, de az alkohol, a csinos nők és a sportkocsik iránt táplált erős vonzalmukat is.

A könyvbéli Bond és a filmvásznon feltűnő ügynök több szempontból is különbözik egymástól. A regényhős egyáltalán nem tökéletes, követ el hibákat, vannak kételyei és nincs humorérzéke. Ráadásul nem használ mindenféle technikai kütyüket.

A Szovjetunió hivatalos nagyenciklopédiája szerint Fleming könyvei állintellektuális detektívregények, melyek az erőszakot és a szexet dicsőítik. A Vatikán hivatalos lapja, a L’Osservatore pedig annak idején vulgarizmussal, túlzott szexualitással és túlcsorduló szadizmussal vádolta a szerzőt.


Az Oroszországból szeretettel című könyvet John F. Kennedy amerikai elnök a kedvenc olvasmányai között emlegetette, felesége, Jacqueline pedig azzal a megjegyzéssel küldte el a könyvet a CIA akkori igazgatójának, hogy annak mindenképp meg kell lennie otthon.

2008-ban a Brit Királyi Posta hat darabból álló bélyegsorozattal ünnepelte meg Fleming születésének centenáriumát, a bélyegeken a leghíresebb Bond-regények első kiadásának borítói láthatók.

A The Times szavazásán az 1945 utáni legfontosabb angol szerzők listáján Fleming a 14. helyen végzett.



További izgalmak és érdekességek a James Bond jubileumról itt »»»

 

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.