A harmadik alkalommal megszervezett négynapos fesztivál keretében közel 300 stop-motion-animációt mutatnak be a világ több mint 30 országából. A szemle fődíjáért csaknem 40 film indul. A szemlét az 1912-ben készült első bábanimáció, a Gyönyörű Lukanida (Piekna Lukanida) című film bemutatója nyitotta meg. Az alkotást évekig elveszettként tartották számon, idén az orosz Goszfilmofond filmarchívumban bukkantak rá.
A versenyen kívül – a Visegrádi Alap által finanszírozott Animáció a szomszédban című projekt keretében – tíz közép- és kelet-európai ország animációit prezentálják. Ezen belül péntek délután 19 magyar alkotás mutatkozik be, köztük a Kecskeméti Animációs Filmfsztiválon (KAFF) díjazott filmek közül Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland Bíborcsiga című animációja, illetve Tóth Roland Gondolatok a pincében című produkciója.
A 100 éves bábanimáció legnagyobb neveit Az animáció atyjai néven megszervezett, a régió animációs filmjeinek történetét felvázoló előadássorozatban idézik fel hét ország művészettörténészei, filmszakértői. Macskássy Gyulát és Halász Jánost, a magyar filmtörténet egy évszázada született nagyjait Orosz Márton, Varga Zoltán és Orosz Anna Ida mutatja be a lengyel közönségnek.
A szemlén az idén 65 éves lengyel animációs film két képviselője, Daniel Szczechura és Zbigniew Rybczynski életműdíjat vesz át, az 1957-ben megalapított észt Nukufilm stúdiót pedig különdíjjal jutalmazzák.
A fesztivál keretében csütörtökön megnyitották az egykori Se-ma-for mesemúzeum animációs múzeummá korszerűsített székházát. A 300 négyzetméteres volt gyárépületben az animációs film teljes gyártási folyamatát bemutatják, a művészlelkű látogatók akár saját rövidfilmet is forgathatnak az egyik lengyel Oscar-díjas film díszletében. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott múzeumban a Magyarországon is ismert Füles Mackó és más népszerű lengyel mesefigurák mellett az Oscar-díjas Péter és a farkas produkció díszletei is megtekinthetők.
A Se-ma-for filmgyártó az 1947-ben alapított, majd 1999-ben felszámolt neves lódzi rövidfilmstúdió utódja. Alkotásai közel 150 fesztiválon szerepeltek világszerte, több mint 40 díjat nyertek. Legnagyobb sikere a 2008-ban Oscar-díjat nyert Péter és a farkas, amely lengyel–brit koprodukcióban készült.

Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál