„Berber művészetét iszlám és keresztény multikulturális komponensek egyaránt átszövik” – idézi a Tportal.hr híroldal Milan Beslic művészeti kritikusnak, Berber munkatársának szavait. A művész ezekben a monoteista vallásokban azt a szépséget találta meg, amely nem elsősorban teológiai értékekre támaszkodott, hanem a Bosznia történelme során kialakult kulturális, humanista és etikai gazdagság összefonódására – magyarázza Beslic, hozzátéve hogy Berber kifejezésmódjában erősen támaszkodott az európai festészeti hagyományokra is, és egyaránt örömmel állított ki Barcelonában, Madridban, Isztambulban, Berlinben és Moszkvában.
Mersad Berbernek külföldön legutóbb Krakkóban volt kiállítása, Horvátországban pedig Károlyvárosban (Karlovac) tavaly télen. Következő tárlatának megnyitóját decemberre tervezték Splitben. Srebrenicai monográfiája tavaly jelent meg, amelyben bosnyák népének tragédiáját mutatta be. A monográfiához több ezer vázlatot, feljegyzést, rajzot, kollázst, szénrajzot gyűjtött össze. „Egy halom papírral voltam körülvéve, gyűjtöttem minden létező dokumentumot, a Times háborús fotóitól kezdve a videoanyagokig. De nem egyfajta saját Guernicaként közelítettem meg a témát. Az én srebrenicai krónikám spontánul jött allegorikus formában” – idézi a hírportál a művész egy korábbi nyilatkozatát.
Mersad Berber 1940. január 1-jén született Bosanski Petrovacban, Bosznia-Hercegovinában. 1963-ban a ljubljanai képzőművészeti akadémia (ALU) festészeti szakán diplomázott, Maksim Sedej osztályában. 1978 és 1982 között a szarajevói képzőművészeti akadémia rajz és grafika tanszékén dolgozott. Berber világhírű grafikus volt, alkotásait számos önálló és csoportos kiállításon mutatták be világszerte, munkásságáért több mint 50 díjjal és elismeréssel tüntették ki. A boszniai háború kitörése után 1992-től Zágrábban és Dubrovnikban élt és dolgozott.
origo.hu
50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie
