Hétfőn komoly viták nélkül fogadta el a parlament a közgyűjteményi törvény módosítását – jelentette be sajtóbeszélgetésen L. Simon László kulturális államtitkár. Az úgynevezett 140-es törvény (1997./CXL) módosítása hosszú évekre fogja meghatározni a vidéki közgyűjtemények, a közművelődési intézmények és a könyvtárak rendszerének kereteit. A megyei múzeumok, művelődési házak, könyvtárak a megyeszékhelyek fenntartásába kerülnek, a kisebb településeken működő, korábban megyei fenntartású intézmények a székhely szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába. (Nyolc megyeszékhelyen, ahol jelenleg megyei és városi könyvtár működik, a könyvtárakat összevonják.) A törvény nem érinti a fővárosi intézményeket, a levéltárak átszervezéséről más határidőkkel egy másik törvény rendelkezik.
A megyei múzeumok nem megyeszékhelyen lévő egységei – az országban 218 ilyen található – tíz kivételével azoknak a településeknek a fenntartásába kerül, ahol találhatók. A „kivételezést” egy-egy múzeum speciális gyűjtőköre indokolja, illetve az, ha egy múzeum fenntartása a nagyságából adódóan haladja meg az adott önkormányzat lehetőségeit. E kiállítóhelyek mindegyike egy-egy nagy állami közgyűjtemény filiáléja lesz.
Komoly viták nélkül fogadták el a törvény módosítását
Fotó: Székelyhidi Balázs
A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja lesz a széphalomi Magyar Nyelv Múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeumé a békési Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely és Csolt Monostor Középkori Romkert, a nyírbátori Báthory István Múzeum, a nagycenki Széchenyi István-emlékkiállítás és a szabolcsi Vay Ádám muzeális gyűjtemény. (A békési intézmény egyébként a korábbi kulturális miniszter, Hiller István javaslatára marad állami közgyűjtemény.) A Szépművészeti Múzeum filiáléja lesz a somogyi Zichy Mihály-emlékház, a Pákozdi Csata Emlékkiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és Intézeté, a Somogy megyei Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény pedig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumé. A gyöngyösi Mátra Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum filiáléjaként fog működni.
Nem csak a támogatást növelnék
Idén a megyei kormányszervek 2,6 milliárdot fordítottak a megyei múzeumi hálózat fenntartására, jövőre mintegy másfél milliárd forinttal többre számíthat ez a 218 múzeumi egység – mondta el L. Simon László a háttérbeszélgetésen. A 2013-as költségvetés szerint az önkormányzati fenntartású, megyei hatókörű múzeumoknak – melyeknek továbbra is el kell látniuk megyei feladataikat − az állam 2,4 milliárd forintot biztosít, a megyeszékhelyen kívül működő múzeumokra további 1 milliárd forintot, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a saját fenntartású vidéki múzeumaira 700 millió forintot kap. (Azaz ennyi jut a fentebb ismertetett tíz intézménynek, igaz, a hadtörténeti révén a pákozdi kiállítás a Honvédelmi Minisztérium támogatására is számíthat.)
Tatabánya kisebb látogatottságú múzeuma helyett a tatai Kuny Domokos Múzeumnál maradt a megyei hatókör, míg Nógrád megyében Salgótarján lesz a megyei hatókörű múzeum székhelye, ugyanis kétszerese az éves látogatószáma a balassagyarmati múzeuménak. A Belügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezetében a múzeumi, közművelődési és könyvtári feladatok ellátására 17,6 milliárd forint szerepel.
Egy vidéki városban egy múzeum lesz, a település többi múzeuma annak gyűjteményi egységeként, kiállítóhelyeként működik tovább – foglalta össze a változás lényegét a kulturális államtitkár, majd hangsúlyozta: az intézmények 95 százaléka valójában nem is múzeum, hanem kiállítóhely – múzeum ugyanis nem létezhet tudományos munka nélkül.
L. Simon László: Múzeum nem létezhet tudományos munka nélkül
Fotó: Székelyhidi Balázs
Újdonság: e vidéki közgyűjtemények érdekeltségnövelő támogatást is kaphatnak – nem normatív alapon. E támogatási forma egy módszertani megújulást is előkészít, amelyet az Emmi a szakmai szervezetekkel szeretne megvalósítani. Ugyanis tarthatatlan helyzet, hogy mindössze négy vidéki múzeumunknál nagyobb ötvenezernél az éves látogatószám, a többségük háromezer alatti. (L. Simon László a háttérbeszélgetésen igen diszkréten fogalmazott: lapunk úgy tudja, a vidéki múzeumi egységek nagy része az ötszáz fős évi látogatószámot sem tudja produkálni.)
Egy pozitív példa: Sárszentlőrinc
Ha a helyi közösségek magukénak érzik az átvett intézményeket, azok fontossá válnak számukra – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban L. Simon László, aki erre pozitív, követendő példaként hozta fel Sárszentlőrincet. A tolnai falu ugyanis „erőn felül vállalva” – az Alfa program anyagi, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével – újabb irodalmi zarándokhelyet avatott szeptember 15-én, Lázár Ervin emlékházát − holott már Petőfi Sándor és Illyés Gyula emlékét is méltóképp őrzi. (Erről lapunk is beszámolt.)
Visszatérünk a nyugat-európai modellhez – összegezte a 140-es törvény módosításának jelentőségét L. Simon László a háttérbeszélgetésen, a következő hetek-hónapok feladata e téren az intézmények átadás-átvétele lesz. Arról is szót ejtett: a múzeumi egységek ingatlanjai továbbra is állami tulajdonban vannak. (Emlékezetes: 2011-ben döntött a parlament a megyék konszolidációjáról, ekkor kerültek a megyei kulturális intézmények gyűjteményestül-ingatlanostul állami kézbe.)
Ha egy közösség magáénak érez egy múzeumot: Lázár Ervin íróasztala az új emlékházban
Fotó: Béres Attila
L. Simon László a sajtóbeszélgetésen elmondta: Baán László október 1-től miniszteri biztosként dolgozik az új budapesti múzeumi negyed tervein. Féléves mandátuma alatt be kell fejeznie a koncepció és a lehetséges finanszírozási modellek kidolgozását, továbbá koncepciót kell kidolgoznia a természettudományi múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz végleges elhelyezésére.
Mi áll még a törvénymódosítás hátterében?
Az 1997-ben megalkotott 140-es törvény a rendszerváltás után kialakult megyei múzeumi szerkezetet igyekezett rögzíteni, a múzeumi intézményrendszer jelentős része a diktatúra bukását követő időszakban is a 19 megyei szervezetnél maradt. Ezek fenntartása egyre nagyobb gondot jelentett a megyéknek: a megyék saját bevételei csökkentek, mikor 2006-ban a szocialista kormány az illetékbeszedési jogot elvette a többségében fideszes vezetésű önkormányzatoktól.
Ugyan a szakmai szervezetek tiltakoztak, 2009-ben a szocialisták megszüntették az önkormányzatok kulturális normatíváját is, így jelentős mértékben csökkent a kulturális feladatok központi finanszírozása. Az alulfinanszírozott önkormányzatok többsége időközben el is adósodott, a parlament 2011-ben ezért döntött a megyék konszolidációjáról.
