– Viszonylag ritkán fordul elő, hogy kis országokat díszvendégként hívnak meg egy ilyen nagy könyvvásárra, mint a helsinki. A finnek miért minket választottak?
– Finnország különösen figyel Magyarországra, a nyelvrokonság és a nagyon régi, sokszínű kulturális kapcsolatok miatt is. Tavaly Észtországot hívták díszvendégnek, ebben nyilván a földrajzi közelség és a szorosabb gazdasági kapcsolatok is szerepet játszottak. Tény azonban, hogy általában nagyobb országokat, nyelveket szoktak választani. A döntéshez az is hozzájárulhatott, hogy Magyarország az európai kulturális intézetek hálózata, az EUNIC révén mindig jelen volt a finn könyvvásárokon, közös standon a Goethe Instituttal, a British Councillal, az olasz és a francia intézettel, így a finnek nagyjából tisztában lehettek azzal, hogy milyen könyvek jelennek meg Magyarországon. Persze ez a közös megjelenés jóval kevesebb kötet bemutatását tette lehetővé, mint most a díszvendégség.
– Milyen lehetőségekkel jár a kiemelt pozíció, hogyan jelenhet meg Helsinkiben a magyar könyvszakma?
– Többek között azt jelenti, hogy nagyon jó, frekventált helyen, nagyméretű standot bérelhetünk. Terveink szerint az Ivanka Beton Design együttműködésével kap a száz négyzetméteres stand egyedi, innovatív dizájnt. A pavilon nemcsak könyvek kiállítására, hanem kerekasztal-beszélgetésekre és filmvetítésekre is alkalmas lesz. Egy központi pódiumon rendezzük a programokat, ahol beszélgetéseket vezetünk írókkal, költőkkel, könyvkiadókkal, fordítókkal és társadalomtudósokkal. Egy gyereksarkot is kialakítunk, valamint a Magyar Iskolahét keretében több száz diák érkezik a standra, akiket játékos feladatokkal várunk. Folyamatos vetítéseket is tervezünk: animációs filmeket mutatunk be a gyerekkönyvekhez kapcsolódóan, és olyan egyéb alkotásokat, amelyek a magyar megjelenés más fókuszaihoz kötődnek. A díszvendégséggel együtt jár az is, hogy a központi pódiumbeszélgetéseken, a könyvfesztivál által szervezett, nagy programokon több témával lehetünk jelen, mint más országok, és ez számunkra nem von maga után többletköltséget. Három nagyobb kiállítási felületet is biztosítanak számunkra a szervezők, szintén ingyenesen.
A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Publishing Hungary program révén Magyarország idén több nagy könyvvásáron is lehetőséget kapott a megjelenésre. A napokban zajlik a Frankfurti Könyvvásár, ahol rengeteg magyar mű és szerző bemutatkozik október 14-éig. Több németre lefordított magyar kötetet is bemutatnak, például Vajda Miklós Anyakép amerikai keretben című munkáját, amely felkerült a német független kiadók tíz legjobb könyvét tartalmazó idei listára, és Bánffy MIklós Erdély-trilógiájának első részét, valamint Polcz Alaine Asszonyok a fronton című könyve német kiadását, de németre még le nem fordított magyar kötetekre is felhívják a kiadók figyelmét, s egy sor gyerekkönyv is lehetőséget kap Frankfurtban. Mautner Zsófia gasztronómiai újságíró, a Chili & Vanília szakácskönyvek és blog szerzője főzni fog a fesztiválon, a hagyomány és megújulás jegyében készít slambucot a könyvfesztivál látványkonyhájában. A cél az, hogy a német közönség megismertesse a magyar gasztronómia kortárs megújulását és az új trendeket.
Idén nem csak Helsinkiben, hanem október 22–28. között Belgrádban is díszvendégként vesz részt a könyvvásáron Magyarország, ezenkívül Bécsben, Marosvásárhelyen és Szófiában is jelen lesz a könyvfesztiválokon a magyarországi könyvszakma.
– Milyen témák állnak majd a magyar bemutatkozás középpontjában?
– A megjelenés mottója: Magyarország közel van. Azt fogjuk bemutatni, hogy bár földrajzilag 1500 kilométerre vagyunk Finnországtól, kulturálisan ez a távolság sokkal kisebb. Nem egyszerűen a nyelvrokonság miatt, hanem azért is, mert jó ideje nagyon élénkek a kulturális–tudományos kapcsolatok a két ország között, számtalan közös projekt jön létre, nagy az egymásról megjelentetett könyvek száma. Ennek egyik példaértékű területe a néprajzi intézmények közötti kapcsolattartás, ami a könyvvásári megjelenést tekintve több szempontból is előnyös. Egyrészt a néprajz a hagyományokra, ezen belül közös kulturális gyökereinkre irányítja a figyelmet, másrészt a néprajzi albumok gyönyörűek, és több közülük már megjelent angol és finn nyelven is. A magyar és a finn néprajzkutatók együttműködnek, rendszeresen szerveznek konferenciákat, közös kiadványokat jelentetnek meg. A Néprajzi Múzeumban például nagy sikert aratott a Milyenek a finnek? című, két évre meghosszabbított időszaki kiállítás, amely azt mutatta be, hogy Magyarországon hogyan jelenik meg a finn kultúra, mi magyarok hogyan látjuk a finneket. Ehhez a témához kapcsolódik például a magyar Kalevala is: az eposznak tucatnyi magyar fordítása létezik, sokszor bemutatták őket már színházakban is. Helsinkibe kivisszük a régi Kalevala-kiadásainkat, bábokat és a Kalevalával kapcsolatos más hazai emlékeket. Fókuszban lesz még Rácz István fotóművész és műfordító munkássága, aki Finnországban töltötte életének jelentős részét. Ez alatt sok könyvet, művészeti albumot jelentetett meg ott és itthon egyaránt. Ő is jó példája annak, hogy milyen személyes kapcsolatok léteznek a két ország között. Egy másik fókusz Örkény István, aki idén száz éve született. Finnországban ma ő az egyik legnépszerűbb magyar szerző. Három kiadás is megjelent az egyperces novellákból, a legfrissebb éppen a könyvvásárra, ebben a kötetben az évforduló apropóján száz egypercest gyűjtöttek össze. A gyermekirodalom pedig azért lesz sarokpont a magyar bemutatkozás során, mert a finn–magyar kapcsolatok jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a következő generációk is olyan érdeklődéssel és rokonszenvvel forduljanak Magyarország felé, amely ez az előző nemzedékek számára természetes volt.
– Mely magyar szerzők utazhatnak ki a könyvvásárra, és miért ők?
A Helsinki Könyvvásáron mindig azokat a szerzőket látják vendégül, akiknek frissen jelent meg könyvük finnül. Tíz magyar vonatkozású kötet látott napvilágot kifejezetten a könyvvásár előtt. Köztük szerepelnek olyan szerzők művei is, akik nem élnek már, például Weöres Sándor és Molnár Ferenc. A kortársak közül Spiró György Tavaszi tárlata és Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regénye jelent meg finn nyelven, Esterházy Pétertől újra kiadták a Hahn-Hahn grófnő pillantását, valamint Csaplár Vilmostól a Hitler lányát. Ezenkívül nagyobb könyvkiadók képviselői is jelen lesznek az eseményen, szintén a finnekkel való egyeztetés alapján, finn meghívásra. A Magvető Kiadó, az Európa Könyvkiadó, a Corvina, a L’Harmattan és az Animus Kiadó biztosan ott lesz Helsinkiben, és tárgyalunk más kiadókkal, akik saját költségükön jelennének meg a vásáron. Vannak olyan szerzők és fordítók is, akik egyéb kapcsolatok révén utaznak.
– Úgy tudom, Kányádi Sándor is kedvelt szerző Finnországban. Ő nem szerepel a könyvvásáron?
– Kányádi munkái valóban nagyon népszerűek kint, és ő maga is sokszor járt már Finnországban, de tekintettel arra, hogy idén nem jelent meg friss könyve Finnországban, valószínűleg nem vesz részt a könyvvásáron.
– Milyen forrásokból fedezik a magyar megjelenést?
– Az anyagi források ésszerű felhasználása miatt is fontos, hogy a külföldi könyvvásárokon való magyar megjelenés koordinálása a Balassi Intézethez került. Ez azt jelenti, hogy a budapesti koordináló munka mellett a külföldi magyar intézetek is szerepet vállalhatnak a szervezésben. Helsinki magyar intézetként van helyismeretünk, és tudtunk partnereket biztosítani a helyi kulturális életből. Így kaptunk ingyenes kiállítási felületeket, pódiummegjelenési lehetőségeket, ami sok ezer euróba kerülne egyébként, és így járultak hozzá finn partnereink több szerző, fordító és kiadói szakember kiutaztatásához, illetve kint tartózkodásához is. Egy díszvendégség megrendezése, különösképp az észak-európai országokban, jelentős költségekkel jár, melyet a Balassi Intézet az NKA-tól elnyert Publishing Hungary program keretéből tud finanszírozni. Ez a költség várhatóan 8-10 millió forint lesz, melyen felül számos partner járul még hozzá a díszvendégség sikeréhez, például a korábban már említett Ivanka vagy a Néprajzi Múzeum, előbbi 2 millió forint értékben kínálta fel termékeit a stand berendezéséhez, utóbbi pedig értékes Kalevala-fordítások és egyéb néprajzi tárgyak kiállítását teszi lehetővé. A magyarországi finn követségtől szintén juttatás nélkül kapunk egy természetfotó-kiállítást, a Pagony gyerekkönyvkiadó pedig ingyen bocsátja rendelkezésünkre nemrégiben megjelent gyerekkönyveit, melyek a gyereksarokban várják majd az érdeklődőket.
