Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke elmondta, a felvidéki magyarság is a nemzet részét képezi, ezért természetes, hogy aggódnak anyanyelvükért, azt ápolni, pallérozni szeretnék. A Csemadok az elmúlt évtizedekben a nehéz körülmények ellenére is mindig megtartotta a rendezvényt, amelyet immár 44. alkalommal szerveztek meg. Hangsúlyozta, sokkal jobban oda kell figyelni anyanyelvünkre, gyökereinkhez jobban kell ragaszkodnunk, „ne csak a gyerekeink és unokáink, hanem az azt követő nemzedékek is itt, a szülőföldünkön az anyanyelvet használhassa” – fogalmazott. Kiemelte: ne hagyjuk, hogy anyanyelvünk „konyhanyelvvé zsugorodjon”, a közéletben való használatáért valamennyi felvidéki magyar tehet, mert a nyelv pallérozása nem csak az írók, költők, irodalmárok, nyelvészek feladata.
A kassai Csemadok Batsányi Köre kezdeményezésére a Kazinczy-napok eseménysorozata 1967-ben indult Kassán, ez volt a szlovákiai magyarság első magyar nyelvvel foglalkozó rendezvénye, amely rövidesen országos rendezvénnyé vált, ahol olyan előadók fordultak meg, mint Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szathmáry István, Montágh Imre.

Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról