Hosszúra nyúlt, de nem késik tovább Olaszország egyik legismertebb kápolnájának restaurálása. „Másfél év múlva készen leszünk a helyreállítási munka kilencvenöt százalékával. Utána már csak a kápolna falainak kőburkolatát kell helyreállítanunk. Ehhez hatmillió euró szükséges és szponzort keresünk hozzá” – idézte Mario Turettát, Piemonte tartomány kulturális és műemlékvédelmi tanácsosát az olasz sajtó. Az ereklyét őrző kápolna 2014 márciusától lesz látogatható.
A lepel olasz nevéről Sindone-, vagy az építészről Guarini-kápolnaként ismert templomrészt a savoyai uralkodóházhoz tartozó Emanuele Filiberto (1869–1931), III. Viktor Emánuel olasz király unokatestvére építtette a 19. század végén. A kápolna 1997 áprilisában leégett. Azóta az ereklyét a torinói dóm más pontján őrzik. Utoljára 2010-ben állították ki Torinóban. Akkor egy hónap alatt több mint kétmillióan zarándokoltak el az ereklyéhez.
A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Az ereklyéhez 2010 áprilisában több mint kétmillióan zarándokoltak el
Fotó: Europress/AFP/Vincenzo Pinto
A torinói lepel néven híressé vált gyolcsdarab a legenda szerint a názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el. Az ereklye eredetiségét azonban eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.
A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata vehető ki, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik.
A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Hangsúlyozzák ugyanakkor: az ereklye Krisztus szenvedésének erőteljes szimbóluma.
