A kivételes tehetségű, többszörös Grammy-díjas brit soul-dívát – aki a rhythm & blues és a dzsessz műfajában egyaránt otthonosan mozgott rövid, de kiemelkedő sikerű karrierje során – testőre találta holtan tavaly nyáron az észak-londoni Camden kerületben lévő lakásán. Az angol–walesi törvények a „váratlan, illetve erőszakos halálesetek” körülményeinek felderítésére a rendőrségi nyomozás mellett minden esetben bírósági eljárás formáját öltő, külön halottkémi vizsgálatot is előírnak.
Ezt a vizsgálatot vezette Suzanne Greenaway, aki hivatalosan „szerencsétlenségnek” minősítette Amy Winehouse halálát; ez a törvényi meghatározás a brit jogban a nem természetes, de nem is szándékosan előidézett, nem bűncselekmény okozta halálesetekre használatos. A halál közvetlen okát alkoholmérgezésben jelölték meg.
A camdeni tanács azonban időközben kiderítette, hogy Greenaway – akit férje, London belvárosának bírósági halottkémi hivatalának volt vezetője nevezett ki saját helyettesévé – nem rendelkezett az ilyen jellegű vizsgálatok elvégzéséhez megkövetelt brit jogi képesítéssel, és nem is volt bejegyezve gyakorló jogászként Nagy-Britanniában, csak szülőhazájában, Ausztráliában. Azóta Greenaway és férje is távozott tisztségéből.
Az eredeti vizsgálat eredményeként született végzés Amy Winehouse súlyos fokú ittasságát állapította meg a halál bekövetkeztének pillanatában. A vizsgálati adatok szerint 416 milligramm alkoholszintet mértek 100 milliliter vérben, vagyis több mint az ötszörösét annak a 80 milligrammos felső tűréshatárnak, amelyet a brit törvények az autóvezetők esetében engedélyeznek. Az új eljárás januárban kezdődik, ám szakértői vélemények szerint valószínűtlen, hogy az eredetitől lényegesen eltérő vizsgálati eredmény születik.
Amy Winehouse-ról halála előtt is köztudott volt igen súlyos kábítószer- és alkoholfüggősége. Az énekesnő többször kórházi kezelésre szorult a kábítószerezéssel összefüggő komoly tüdő- és szívpanaszokkal, bár halála előtt állítólag szabadulni próbált szenvedélybetegségeitől.
