Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltárának elmúlt évi munkáját és idei terveit összegző sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az országos és a megyei levéltárak összevonásával, jogutódként jött létre Magyarország egyik legnagyobb kulturális intézménye. Munkájukban egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikus adatok és iratok megőrzése, a köziratok mellett a magánokiratok gyűjtése, a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású anyagok megismerése, valamint a meglévő dokumentumok állományvédelme, digitalizálása és széles körű hozzáférhetővé tétele.
A tudományos munkát könnyítenék a levéltárakban
Mikó Zsuzsanna hangsúlyozta: a levéltárak feladata, hogy a magyar történelemírás szempontjából kiemelkedő forrásanyag biztonságos körülmények között őrizzék meg. Az intézmények összevonással megmaradt a megyei levéltárak szakmai önállósága, de lehetőségük nyílik arra, hogy a megyékben folyó tudományos munkát összehangolják. Fontosnak nevezte a tömeges digitalizálás elindítását, amelyhez megtörtént az eszközbeszerzés. Nemcsak a papíralapú iratok elektronizálására kerül sor, de a mikrofilmek és a múlt században még orsós magnókkal készült hanganyagok digitalizálását is elindították. A levéltáraknak fel kell készülniük az elektronikus iratok megőrzésére is, a 2009 óta zajló és idén szeptemberben záruló e-levéltár program keretében már azon dolgoznak, hogy képesek és alkalmasak legyenek az elektronikus iratok átvételére és kezelésére. Hangsúlyozta, hogy a világon még nincsenek bejáratott megoldások erre, de a hosszú távú megőrzés a cél, ami más feltételeket igényel, ezért többe fog kerülni, mint a papír alapú iratok megőrzése.
Az oral history gyűjtését is elkezdenék
A főigazgató kitért arra, hogy szorgalmazzák a magániratok bekerülését, hiszen a történelem megismeréséhez a köziratok mellett a személyes dokumentumokra is szükség van, de szeretnék megalapozni az oral history gyűjteményt, vagyis elkezdeni személyes történelmi interjúk készítését. Céljuk – amelyhez ösztöndíjakat, támogatásokat kutatnak fel –, hogy a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagokhoz is hozzáférhessenek, azokat eredetiben vagy legalább másolatban Magyarországra hozzák.
Kulcsterület az állományvédelem, ezért felülvizsgálják a raktározási lehetőségeket és körülményeket, emellett raktárépítési programot is indítanak. Már közbeszerezést írtak ki a székesfehérvári raktár építésének befejezésére, amelyhez 500 millió forintos összeget kaptak a költségvetésből – jelezte Mikó Zsuzsanna.
Végveszélyben volt a levéltári munka
Gyimesi Endre levéltári miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt mondta: az Operaház után a második legnagyobb kulturális intézmény ma Magyarországon a mintegy 700 embert foglalkoztató Magyar Nemzeti Levéltár.
A levéltári rendszer átalakítását az indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben a megyék „megroppantak, nem kaptak kulturális, közgyűjteményi normatívát”, így nem tudtak egyenlő anyagi feltételeket biztosítani a megyei levéltáraknak. Nagyjából öt év alatt „egy közepes nagyságú levéltár” létszámával és anyagi forrásaival csökkent a levéltárak működési feltétele Magyarországon, „végveszély állt fenn” a történelmi iratok feldolgozását illetően – fogalmazott Gyimesi Endre.
