Slam poetry: a közönségbarát költészet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Városi népművészet és demokratikus vitafórum, dilettánsok magánügye vagy a költészet jövője? A slam poetry divat, és vitákat szült. Helyszíni slamle.

thy
2013. 01. 25. 6:54

A beszélgetés elején, a személyes visszaemlékezések után – ki hogyan csöppent bele a slamközösségbe – Szkárosi a maga részéről a költészet egyfajta továbbélési lehetőségeként határozta meg a slam jelenségét, ami visszahelyezi eredeti, hangzó közegébe a szövegek előadását és befogadását, hiszen a dalok is évszázadokon keresztül ilyen közösségi eseményeken találkoztak közönségükkel. Mivel a beszélgetés résztvevői a költészet hagyományos – vagyis folyóiratbeli publikációk és verseskötetek útján terjedő – formáját is művelik, a moderátor nem véletlenül kérdezett rá arra, mennyire más alkotói hozzáállást igényel, ha az ember „hagyományos” verset ír vagy a később előadandó slam szövegét fogalmazza.

Simon Márton, Závada Péter, Pion István, Szkárosi Endre, Vass Norbert

Fotó: Béres Attila


E tekintetben megoszlottak a vélemények. Simon Márton hangsúlyozta, hogy a slam esetében sokkal erősebben érvényesül a kommunikatív jelleg, vagyis az alkotó számot kell, hogy vessen azzal: közvetlenül fogja megszólítani a közönségét. Závada Péter szerint ennek a műfajnak cselekvésszaga van, vagyis a cél az, hogy a hallgatóság emlékezzen a hallott sorokra, az előadás beindítson valamiféle gondolkodási folyamatot. Szkárosi ehhez hozzátette: a slamverseknek azonnal felfoghatónak kell lenniük. Pion István („civilben” lapunk munkatársa) nem különbözteti meg a két alkotófolyamatot. Azt szeretné elérni, hogy a két megnyilvánulási forma egymásra hasson, tegye lazábbá vagy éppen komolyabbá az egyik a másikat.

Az este folyamán szóba került még, hogy idegen nyelvi közegben hathat-e a magyar slam. Az eltérő tapasztalatok ellenére abban megegyeztek a résztvevők: az adott közönség érettsége e téren is nagyon sokat számít. Arra, hogy a nyelvi korlátokat félrelökve is hathat a mondanivaló, már van meggyőző bizonyíték: Süveg Márk (Saiid) a tavalyi antwerpeni Slam EB-n az 5. helyen végtett.

Mindenki figyeli, hogy mit mond a másik

A közönséget nevelni kell – jutottak egyezségre a résztvevők, és az este ebből a szempontból is tanulságos volt: a komoly beszélgetést fegyelmezetten végigülő publikum láthatóan jól nevelt már, ezért aztán később hangos tetszésnyilvánítással fogadta az est második felében fellépő slammereket, akik meggyőzően demonstrálták, hogy a magánvalóságtól a politikai indulatok szavakká szelídítéséig mindent elbír a színpad.

Igazi „slamsvédasztalt” kaphatott a közönség: a legkülönfélébb fellépői attitűdök, különféle hangulatok, mondanivalók jattoltak egymással a fellépések során. Volt kedvesen ön- és közironikus vers a felnőtté válásról (Kemény Zsófi) és a világvége utáni teendőket listázó, egy huszonéves lánytól elvárt ötleteket, és ezeket az ötleteket egyúttal szellemesen karikírozó és megcsavaró előadás (Kupa Julcsi). Volt korrajzot kínáló odamondogatás arról, hogy mi lesz, ha a fellépő gazdag lesz (Bock Balázs), és akadt, aki rendkívül frappáns összefoglalót kínált az álmáról, amiben minden normális, és a dolgok – kezdve a szürke ötven árnyalatától a nagypolitikáig – a helyükre kerültek (Basch Péter).

Közönségkapcsolat

Fotó: Béres Attila


A szólás szabadsága, a politika és annak kritikája is erősen jellemezte az estet. Kiemelkedően jó előadás volt Csider István Zoltáné, aki a Beatrice 8 óra munka című örökbecsűjének sorait és egy Füst Milán-levél részleteit felhasználva, ezeket egybemixelve szembesítette a közönséget a mindannyiunkat kísértő álszentséggel és szociális közönnyel.

Pion István már-már slágerré izmosodott művét, az Atlasz bírja című slamet adta elő, amit egyelőre még nem kérnek ballagáson és aranylakodalmakon, de ebben a körben a közismertsége már vitathatatlan. Szót kell még ejteni Simon Márton teljesítményéről, aki a közönséget szellemi sprintre invitálta. Nagyon megérte figyelemmel követni a gyorsan pattogó gondolatokat: a magyar költői lét felett halálos komolysággal ironizáló, papír nélkül előadott szöveg egyszerre volt mély és szórakoztató. Amilyen a jó slam kell, hogy legyen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.