Anh Tuan édesapja diplomata volt, a munkája miatt költözött a család Magyarországra még a rendszerváltás előtt. Nem tervezték, hogy maradnak, de végül a helyzet úgy hozta, hogy Budapest lett az otthona a fiatal fiúnak, aki mindig is művész szeretett volna lenni. Anh Tuannak az alkotás az élete, a tervezésben és a műhelymunkában tud igazán kiteljesedni. Itthon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett bőr szakirányon, közben pedig egy évet töltött ösztöndíjasként Angliában, a London College of Fashion hallgatójaként. – Mind a két intézmény nagyon sokat adott. Mindkettő hasonló módon biztosít szabadságot, és teret a kreativitás kibontakozásának. A legfőbb különbség azonban az, hogy Londonban élőbb és gyakorlatiasabb az oktatás, ott több a kiugrási és a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége. Egy tanóra keretén belül egy konkrét divatháznak terveztünk kollekciót, melyet a félév végén a márka képviselői értékeltek – meséli Anh Tuan, aki már több ízben volt az év legjobb fiatal tervezője, Budapest mellett New York és London divatszakmai eseményein is megmutathatta magát.
Utazásai során rengeteg inspirációt gyűjt, ezek köszönnek vissza a prémiumkategóriásnak számító öltözék- és a kiegészítőkollekciókon. A motívumok persze szezonálisan változnak, ahogy Anh Tuan fogalmaz, mindig az inspiráció és a tematika függvénye, hogy mi lesz hangsúlyos az aktuális szériában. Volt, hogy a magyar-török viselet, volt hogy a tibeti aranybrokátokból merített ihletet, de a magyar folklór elemeit is számtalanszor használta már tervezései során. – A kárpát-medencei népviselet az egyetem alatt is nagy hatással volt rám. A paszományos díszítés amellett, hogy mutatós, kifinomult technikával bír. Leggyakrabban mégis a tradicionális keleti csomózásokat és a kínai, illetve japán gombolásokat használom. A divat egy közös nyelv az eltérő kultúrák között, a sokszínűsége teszi izgalmassá, és az, hogy mindenki találhat benne valami „hazait”. Számomra például minden textilnek megvan a maga szépsége, persze itt is koncepciótól függ, hogy mivel dolgozom, hogy a színben, a textúrában vagy éppen a mintázatban látok fantáziát – mondja Anh Tuan, aki számára alapvető szempont, hogy teljes öltözékkollekciókat tervezzen. Táskái, ruhái mind könnyen variálhatóak és időtálló darabok, minden terméket Magyarországon gyártanak. Anh Tuan minden helyzetben a profizmusra és a minőségre törekszik, azt vallja: követni kell az új technikai eljárásokat, hisz így tud garanciát vállalni a termékei minőségére.
Az ANH TUAN márka idén lesz hétéves, de még mindig fiatalnak számít a piacon. A vásárlók jelentős része magyar, ugyanakkor számos külföldi megrendelője is van. Bár a márka sikere révén lenne lehetősége külföldön, a divat szempontjából talán meghatározóbb városban megvetni a lábát, Anh Tuan mégis ragaszkodik Budapesthez. – Nem akarok tovább vándorolni. (Nevet.) A viccet félre téve: ide kötnek az emberi és a szakmai kapcsolataim, és ami legalább ilyen fontos, hogy szeretek itt élni. Hiszek Budapestben!
A tervezőt a most meghirdetett Gombold újra pályázatra is meghívták: a beérkezett munkákról első körben Anh Tuan mellett Sebestyén Márta népdalénekes, Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora és Zoboki Gábor építész dönt. Sőt, a Gombold újra 3.0 kiegészítő kategóriájának a nyertes tervezője fél éves szakmai gyakorlatot tölthet el Anh Tuan szalonjában. – Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a pályázat közép-európai szintre fejlődött. Szükség van arra, hogy kulturális határokat nyissunk, és a környező országok megismerjék egymás tehetségeit. Bízom benne, hogy Budapest lesz a régió kreatív központja, úgy hiszem minden esélyünk meg van rá.
