Szijártó József emlékeztetett arra, hogy a várkastély félmilliárd forint uniós támogatásból és mintegy százmillió forint önrészből újul meg. Az új élményturisztikai látogatóközpont kiállítótermeiben bemutatják az ezerlelkes település történetét, a gyermekeket pedig játszóházak várják. A barokk és reneszánsz szobákban a felnőtt látogatók is megérinthetik a korhű tárgyakat, ruhákat, szobaberendezéseket, székeket, asztalokat.
A rekonstrukció során megújul a tetőszerkezet is, a palát Spanyolországból szállítják. A műemlékvédelem előírásai szerint javítják ki a hibákat a falakon. Megújul a szabadtéri színpad is, így nyáron újra lesznek majd egervári esték, és tematikus estekre is várják a közönséget. A munkálatokat falkutatási és régészeti feltárások előzték meg; az építészeti örökséget, a feltárás kutatási anyagát kiállításokon mutatják majd be.
A vár helyén, az akkoriban még mocsaras területen az Árpád-korban földsánccal megerősített, égerfából készült cölöpökre épített palánkvár állt. A település neve is a lápos völgyben őshonos égerfa nevéből származik. A palánkvár a XIV. században megsemmisült, helyére Mátyás király engedélyével az 1400-as évek végén Egervári László új várat építtetett. A XVI. században Nádasdy Kristóf várúr az épület négy sarkára bástyát emeltetett: ekkor alakult ki a négy oldalról zárt, reneszánsz stílusú vár. A XVIII. században Széchényi Zsigmond a várat kastéllyá alakíttatta: a belső udvarra barokk stílusú, többszintes közlekedőfolyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. A XIX. században a vár körüli mocsár lecsapolása után az épület omlásnak indult: a facölöpök kiszáradtak, a falak megrepedeztek, süllyedni kezdtek. A várkastélyt legutóbb 1960–65 között állította helyre a műemlékvédelem.
