Középdíjak: eddig sem működött jól a rendszer?

Az irodalmi középdíjak odaítélésének eddigi gyakorlatából kiderült: a megegyezés nem garantálja a minőséget – hangzott el a pénteki fórumon.

rKissNelli
2013. 02. 10. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az irodalmi középdíjak – többek között a József Attila-díj – odaítélésének rendje januárban változott meg. A korábbi rend szerint minden írószervezet delegált képviselőt a kuratóriumba, amely 13 díjazott személyére tett javaslatot. Mivel a díj eltömegesedése komoly presztízsveszteséggel járt, az idei évtől nem tizenhárman, hanem legfeljebb heten kaphatják meg az elismerést, ez ellen egyébként nem merült fel kifogás. Az emberi erőforrások miniszterének egy ötfős bizottság tesz javaslatot, a bizottságot az írószervezetek jelöltjeiből állítja össze a miniszter. A szervezetek januárban dönthettek arról, hogy ki az a három képviselőjük, akiket a bizottságba jelölnek.

Nem segít a levelezés?

Az odaítélés megreformálásához részben az vezetett, hogy az elmúlt két évben gyakoriak voltak a József Attila-díjjal kapcsolatos viták. Ezek leginkább akkor lángoltak fel, amikor Szőcs Géza, L. Simon László kultúráért felelős államtitkár elődje több nevet is kicserélt a díjazottak írószervezetek által javasolt listáján. A törvény betűjével nem, de az évtizedes szokásjoggal szembehelyezkedett ekkor Szőcs. Felmerült, hogy a díj odaítélése bizonytalanná válik, ha a miniszter évről évre eltérő mértékben írja felül az írószervezetek javaslatát. Némiképp érthető, hogy az írószervezetek jelezték: kényesek az általuk kialakított konszenzusra, amelynek alapján évente összeállt a 13 díjazottból álló lista.

Gaborják Ádám (állva): „A nyílt levelek kora kifulladóban van”

Fotó: Béres Attila

 

Arról egyelőre nem esett szó, hogy az új rendszerben milyen gyakorlatot kíván követni a miniszter, és arról sem, hogy a kuratóriumok összeállítása során törekszenek-e arra, hogy minden írószervezet képviseltesse magát, vagy pedig előfordulhat, hogy egy bizottságból valamelyik írószervezet kimarad, esetleg hogy egy szervezet képviselői többségbe kerülnek. A Szépírók Társaságát nem lelkesítette ez a lehetőség, decemberben igencsak sarkosan megfogalmazott nyilatkozatban zárkóztak el a bizottságokban való részvételtől, ezzel tovább gyarapítva a nyílt levelek sorát.

A József Attila Kör is ezért választotta új Irodalmi Fóruma első témájául az irodalmi középdíjakat. A nyilvánosan meghirdetett fórumhoz bárki csatlakozhatott, a célja pedig, hogy szervezeti határokat átlépő párbeszéd induljon olyan kérdésekről, amelyekben az irodalom minden szereplője érintett. – A nyílt levelek kora kifulladóban van – utalt a péntek esti első fórumon a JAK elnöke, Gaborják Ádám arra, hogy az elmúlt időszakban főleg ezen az úton kommunikáltak az írószervezetek a minisztériummal, a módszer azonban sok egyeztetést igényel, lassú, és nem biztos, hogy érdemi párbeszédhez vezet a döntéshozókkal.

Kell a demokrácia, de nem garantálja a minőséget

A péntek esti egyeztetésen részt vevő írószervezetek közül a JAK, a FISZ és a Magyar Műfordítók Egyesülete viták után úgy döntött, jelöl tagokat a díjakról döntő bizottságokba. A Fiatal Írók Szövetsége nem zárkózott el attól, hogy esélyt adjon az új rendszernek, remélve, hogy az szakmaibb döntéseket hoz majd, mint a régi. Ha nem látnak változást, tiltakozni fognak – szögezte le a szervezetet képviselő Varga Betti. A Fiatal Írók Szövetsége február 14-re is tiltakozást tervez: „írósztrájkkal” emlékeztetnének, hogy tavaly elmaradt a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj kiírása. Az idei évre szóló Móricz-ösztöndíjat a hét végén írta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a pályázati határidő március 11-e.

A József Attila-díjakat övező viták régóta tartanak, és sok időbe került, mire egyáltalán felmerült az a vélekedés, hogy az előző rendszer sem volt ideális, és hogy az írószervezetek „szakmai konszenzusnak” nevezett megegyezése nem biztos, hogy mindig a szakmai szempontok alapján született. Eddig nem volt jellemző, hogy nyilvános beszélgetéseken elhangozzék: a korábbi rendszer sem volt ideális, a József Attila-díjakról való döntések legnagyobb részt az írószövetségek kölcsönös megegyezései folytán jöttek létre, nem feltétlenül szakmai egyetértés, inkább egy kölcsönös adok-kapok alapján.

– Sokféle szakmai értékrend van, és minden irodalmi csoportnak van politikai arculata. A díjak esetében a konszenzus azt jelenti, hogy toleráljuk egymást – mondta Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke, aki szerint az ilyen döntés lehet demokratikus, de nem feltétlenül biztosítja azt, hogy a legjobb nyerjen. Ezenkívül szerinte gyakoriak a díjak odaítélésekor az irodalmon kívüli érvek. Az elnök úgy vélekedett: az új rendszerben is megvan az esélye annak, hogy szakmailag helytálló döntés születik, de éppen úgy annak is, hogy szervezeti-(irodalom)politikai szempontok mentén alakul ki a konszenzus. Szerinte ennek is köszönhető az, hogy a díjak presztízse nem elég magas.

Nemcsak a pénz, a figyelem is feltétel

A fórumon egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a szakmának közös álláspontokat kell kialakítania, növelni kell az irodalom összetartását, lobbierejét és az irodalomra irányítani a közfigyelmet. Felmerült egy nagy presztízsű irodalmi magándíj szükségessége is, amelyet egy mindenki számára elfogadható, nagy tekintélyű irodalmárokból álló zsűri ítélne oda. Ehhez viszont szükség van a magánszféra figyelmére. Nemcsak azért, mert egy Baumgarten-díjhoz hasonló kaliberű elismeréshez anyagi támogatás is kell, hanem azért is, mert egy díj presztízsét az anyagiakon kívül a rá irányuló figyelem adja, a magyar közönség pedig a tapasztalatok szerint nemigen kapja fel a fejét a hazai díjak emlegetésekor. Mészáros szerint akár tíz-tizenöt évbe is beletelhet, mire egy díj nagyobb presztízsre tesz szert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.