Amerikai tömegfilmek dömpingje és Almodóvar a mozikban

A hét mozibemutatói zömében hollywoodi tömegfilmek, mellettük Pedro Almodóvar új vígjátéka és egy könnyed francia darab jelenti az európai ellensúlyt.

A burok

Az Alkonyattal hirtelen a hollywoodi stúdiók lieblingjévé váló Stephenie Meyernek ezúttal egy szóló könyvét adaptálják vászonra, amelynek amerikai léptékkel (és műfaját tekintve) még a költségvetése is kifejezetten visszafogott (44 millió dollár). A burokból természetesen nem hiányozhat a tiniszerelem, története ezúttal a közeli jövőben játszódik, amikor is földönkívüliek az emberek elméjébe fészkelik be magukat. Mint mindig, természetesen akadnak ellenállók, s ez okozza majd az igazi bonyodalmat. A főszereplő Saoirse Ronant a Vágy és vezeklés óta folyamatosan szeretjük, a Komfortos mennyországgal és a Hanna – Gyilkos természettel pedig azt is bizonyította, hogy érdemes rá komolyan odafigyelni a későbbiekben – hiszen még mindig csak 18 éves. A rendező Andrew Niccol pedig még egy érv, hogy jobban odafigyeljünk A burokra. Niccol a Gattacával indult rendezőként, s miközben ő írta a Truman Show-t is, legutoljára a Lopott idő című tisztességesen összerakott sci-fit vitte sikerre Justin Timberlake-kel. Világpremier lesz A burok bemutatója, amelyre ácsingózhatnak a tinik mellett a Testrablók támadása és hozzá hasonló filmek kedvelői is.

Az óriásölő

Akinek a film kapcsán az Égig érő paszuly népmese jut eszébe, nem téved nagyot, Az óriásölő ugyanis eme analógia mentén szervezi történetét, beemelve az óriások földjével kapcsolatos folklórból továbbiakat is. A történet eleve Artúr király korában játszódik, amikor a paszulynövekedés után megnyílik az út az óriások földjéhez, pontosabban az óriásoknak lesz lehetőségül visszatérni a Földre. Velük kell felvenni a harcot Ewan McGregoréknak, miközben egy kis szerelmi szál is növeli a tétet. Bryan Singer a Közönséges bűnözők óta X-Men filmekkel és a Superman visszatérrel maradt Hollywood élvonalában, rá alapoztak a stúdióvezetők, amikor a több sebből vérző Az óriásölő projektet rábízták. Iszonyatos pénzbe került (majd 200 millióba), Amerikában bukott, így az egyéb piacokon kellene bizonyítania a befektetett összeg érdemességét. Trükkök és akciók mellett a Singerben bízók és a fantasztikus meséket szeretők adhatnak reményt Az óriásölőnek.

Tökéletes hang

Anna Kendrick kisasszony az Egek ura Oscar-jelölése óta üde színfoltja az amerikai színjátszásnak. Bár folyamatosan könnyedebb darabokban szerepel, éppen ő a bizonyítéka annak, hogy egyrészt van értelme a legszórakoztatóbb darabokban is minőségi teljesítményt nyújtani, másrészt ez lehetséges is. A Tökéletes hangban friss főiskolásként hirtelenjében egy énekverseny kellős közepén találja magát, s innentől kezdve ember nincs, aki azt gondolná, hogy nem lesznek sikeresek, a kérdés egy idő után az, hogy milyen újabb sláger hangzik el a vásznon. A Tökéletes hang könnyed tinivígjáték, amelyben a közelmúlt legismertebb zenéit nyújtják át csokorba szedve és új feldolgozásban. A tinik legnagyobb örömére.

A Csodacsapat

„Kell egy csapat” – mondta éppen negyven éve Minarik Ede a Régi idők focijában az azóta szállóigévé vált mondást, s a gondolat éppen annyira aktuális A Csodacsapat című filmben is, mint Sándor Pál kultikus mozijában. A Csodacsapat klasszikus francia vígjáték, sok humorral, amely történetesen a foci közegében játszódik, és ahol a labdarúgás az ürügy a néző szórakoztatására. A film kiégett focistái karrierjük csúcsán túl önértékelési és identitászavaroktól szenvednek, s ennek az érzésnek a leküzdéséhez kétségtelenül szükséges a levegőváltozás, a tenger friss illata, és némi napfény. A legkülönfélébb karakterű figurák egy kis sziget amatőr focicsapatához szegődnek, hogy szereplésüket néhány győzelemmel segítsék, s ezzel egyúttal pénzt biztosítsanak a kis település számára, hogy elkerüljék a helyi halfeldolgozó bezárását. Kutyaharapást szőrével, mondhatnánk, mivel a focisták éppen a foci és a közösségformálás révén vergődnek zöld ágra életükkel és karrierjükkel, pontosan úgy, ahogy azt már az első perctől szeretnénk.

Szeretők, utazók

Pedro Almodóvar a jelenlegi európai mozi legünnepeltebb alakja, azon kevesek közé tartozik, akiket még Hollywood is megsüvegel. Nyert már legjobb külföldi filmnek járó Oscart (Mindent anyámról) és forgatókönyvért is arany szobrocskát (Beszélj hozzá). A Volver, a Megtört ölelések és A bőr, amelyben élek pedig három egymás után készült mozi, amelyeknek kirobbanó sikere volt Európa-szerte a mozipénztáraknál. Hát, akik ezeket a filmeket szerették, most nagyot fognak nézni, mert Almodóvar hatvanon túl visszakanyarodott pályafutása első szakaszához, s egy irritálóan harsány filmet készített a másságról. A meglehetősen töredezett történet zömmel egy repülőn játszódik, annak meleg személyzetéről és a business class utasairól, az ő érzéseikről és vágyaikról. A nyíltan obszcén, az ízlésesség határát átlépő Szeretők, utazók viszont az elmúlt évek Almodóvar-filmjeit ismerők számára bizton soknak fog bizonyulni.