A Néprajzi Múzeum gyűjteménye a világban is megállja a helyét, és oda is figyel rá a szakma – mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Kemecsi Lajos főigazgató. A januárban megnyitott észt kiállítás, Bán Aladár 20. század eleji gyűjtése például az észt néprajzosok figyelmét is felkeltette, a kiállítást a balti országba is meghívták. A szakember olyan korán kezdte el kutatni az észt szigetvilágot, hogy az ottani gyűjtőket is megelőzte, az általa gyűjtött anyag így az északi országban is ritkaságszámba megy. Március végéig még látható egy másik észt kiállítás: Lennart Meri volt köztársasági elnök, filmes kutató finnugor népek kultúrájáról készített filmjei és fotói tekinthetők meg a Néprajzi Múzeumban. A következő év programjának a világszínvonalú saját gyűjtemény bemutatása, a konfliktusok vállalása és a globális gondolkodás lesz a vezérfonala.
A múzeum saját gyűjteményének tárgyaiból áll össze a szeptemberben megnyíló horvát néprajzi kiállítás is. Ezzel Horvátország uniós csatlakozására reflektál az intézmény, a parlamenttel közösen. A kiállítás egy részét, a magyar és a horvát parlamentarizmusról szóló kamaratárlatot az Országházban állítják ki, itt tartanak majd közös konferenciát is a két ország parlamentarizmusáról és néprajzáról.
A Néprajzi Múzeum napján, kedden megnyitott kiállításból az is kiderül, mivel gyarapodott a saját gyűjtemény az elmúlt egy évben: 260 tárgyból és több ezer fotóból válogattak a tárlat rendezői, az 1960–70-es évek életmódlátását jelző alumíniumkuktától egészen az arab tavasz tárgyi emlékeiig sok minden került be 2012-ben a múzeum magyar és nemzetközi kollekciójába. A tavalyi gyűjteménygyarapításról szóló tárlatot minden évben a Néprajzi Múzeum napján, a március 5-ei nyílt napon nyitják meg – a Magyar Tudományos Akadémia etnográfiai osztályának első igazgató őrét, Xántus Jánost ezen a napon nevezték ki 1872-ben.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum új igazgatója
Fotó: Nagy Béla
Szintén kedden nyitották meg a „Minden kocka érték. »Én voltam a gyalogfilmes« – Keszi Kovács László 1908–2012” című tárlatot, amely a néprajztudós Keszi Kovács filmes és fotós munkásságát mutatja be. Ezzel egy sorozatot is elindított a múzeum: a későbbi kamarakiállításokon a néprajzi filmes gyűjteményt mutatná meg a közönségnek. Ez előrevetíti egy állandó kiállítás lehetőségét is, ami a filmes anyagból állna össze, s a tervek szerint már az új Múzeumi Negyedben valósulna meg 2018 után. A Néprajzi költözése a Városligetbe azért is időszerű, mert a gyűjteményből sok mindent nem lehet bemutatni a Kossuth téri épületben, nincs látványraktára.
A digitális gyűjteménygyarapításban komoly eredményeket ért el az intézmény. Kemecsi Lajos elmondása szerint az ország legnagyobb digitális gyűjteményével a Néprajzi Múzeum rendelkezik. A virtuális jelenlét és az utazó kiállítások segítenek majd a múzeumnak, hogy átvészelje a 2018-as költözés időszakát. Az előkészületek már idén elkezdődtek, jövőre pluszforrások is lesznek e célra az intézmény költségvetésében – közölte a főigazgató.
A nemrég kinevezett új főigazgató már a pályázatában is jelezte: konfliktusos témákat is szeretne feldolgozni a Néprajzi Múzeum falai között, mert hiszi, hogy ez hozzájárulhat az ellentétek feloldásához. Ebbe a koncepcióba illik például a spanyolországi Cigány Kultúra Intézetének kiállítása, amely április elején érkezik Budapestre. „A Roma életek. Romani Lives. Lungo drom. a spanyolországi cigányok történetén kívül a romaintegráció sikeres spanyol példájáról szól, és arról, hogy a sztereoptípiákra milyen válaszok adhatók” – mondta Kemecsi Lajos.
A március 22-én nyíló tárlat is kapcsolódik a multikulturalitáshoz: Hernai Béla véméndi tanár és amatőr helytörténész 1916–20 között készült fotográfiái a véméndi német, szerb, magyar, cigány és zsidó lakosság együttéléséről mesélnek. „Olyan világról beszélnek a képek, amit a 20. század eseményei teljesen felszámoltak, és amelyben a lokális identitás sokszor erősebb volt, mint a nemzethez tartozás tudata” – mondta a főigazgató. A negatívok 2008-ban kerültek a pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz. Először itt, aztán Berlinben, Ulmban és Újvidéken is látható volt a tárlat. Berlinből érkezik május végén a Találkozások című, interjúkkal kiegészített fotókiállítás, amely a dél-magyarországi régió német származású lakosainak kulturális kapcsolatait dolgozza fel.
