A magyar könnyűzenei- és dzsesszélet jeles személyiségei, népzenészek és a világzene képviselői a médiatörvénybe beiktatott magyar zenemű definíciója ellen tiltakoznak, amelynek lényege leegyszerűsítve: csak az számít magyar dalnak, amelynek szövege is magyar, nem elég tehát, ha az előadó magyar anyanyelvű, de szerzeményeit angolul vagy más nyelven adja elő. A zenészek a törvény értelmetlenségének bizonyítására nemzetközi példákat is sorolnak: „...Ha bármely magyar előadó angolul ír dalt, az a szabályok szerint nem minősül magyar zenének. E logika alapján nem volna svéd zene az ABBA, és nem volna izlandi Björk sem.”
„Nem világos, mi a szabályozás célja, de az biztos, hogy a rádiós zenei kvóták alkalmazásakor hátrányt jelent a nem magyar nyelven íródott művek számára. A kormányzati érvelés szerint a módosítás célja az volt, hogy származás vagy nemzetiség alapján ne tegyen különbséget a zeneművek alkotói, előadói között. E cél érdekében viszont diszkriminál a nem magyar nyelven előadó, de nyilvánvalóan a magyar kultúrát gazdagító alkotók kárára. Az EU-ban a kulturális sokszínűség védelme a zenei kvóták alapja" – fogalmaznak a nyilatkozatban.
A tiltakozáshoz csatlakozók szerint nem egyértelmű, miért van szükség annak megállapítására, mi a magyar zene. „Ám ha a törvényalkotó efféle szabályt kíván létrehozni, akkor nem szűkítő, hanem a legszélesebb módon kiterjesztő definíciót kellene alkotnia.” Felszólítják a kormányzatot, hogy „az érintettekkel együttműködve dolgozza ki a magyar zenei művek olyan törvényi meghatározását, amely kiterjed a magyar kultúrát gazdagító minden alkotásra és alkotóra. Azaz: minden magyar vagy magát magyarnak valló előadó, szerző zenéje magyar zene.” Az aláírók között nem csak olyanok vannak, akiket közvetlenül érint a szabályozás: a Quimby frontembere, Kiss Tibor, az Óriás dalszerző-frontembere, Egyedi Péter vagy Lovasi András (Kispál és a Borz, Kiscsillag) például eleve szinte kizárólag magyarul írják szövegeiket.
A nyilatkozat teljes szövege és az aláírók névsora itt olvasható.
Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága hétfői ülésén – a médiatörvények változtatásához benyújtott módosítások vitájában – támogatta Karácsony Gergely (független) javaslatát, amely magyarnak ismerné el, és így a rádiók játszási listájában a magyar kvótába számítaná bele azokat a zeneszámokat is, amelyek a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik. A módosítás szerint a törvény tehát a nem magyarul, de magyar zenészek által előadott műveket is magyarként ismerné el. A bizottság több tagja abszurdnak tartotta, hogy nem minősül magyarnak az a zenei alkotás, amelynek szövege nem magyar. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra mutatott rá: ilyen alapon a latinul író Janus Pannonius sem számítana magyar költőnek.
A médiatörvénynek az a passzusa, amely csak a magyar nyelven előadott műveket ismeri el magyarként, de például egy magyar együttes által angolul megszólaltatottat nem, tavaly július óta hatályos, azóta kell a rádióknak másként számítani a zenei kvóták érvényesülését (műsoridejük legalább 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk.) A mostani változtatás ezt némileg pontosítja.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a médiatörvény módosítását azt követően nyújtotta be, hogy konzultált arról az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Gáva Krisztián, a KIM helyettes államtitkára ugyanakkor közölte azt is: a most vitatott passzus nem az Európa Tanács kívánalma volt, az az uniós normáknak való megfelelést szolgálja. Az MSZP-s Hiller István, volt kulturális miniszter a bizottsági ülésen úgy vélekedett: itt az unió ostobán jár el, és ha az irányelvek nem vágnak egybe a magyar érdekekkel, akkor szerinte a kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie a következő uniós szakminiszteri találkozón a közösségi norma megváltoztatását.
A magyar zene vitatott meghatározása a törvényben (2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 203. § 37.) így szól:
a) azon mű, amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,
b) azon mű, amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,
c) azon mű, amely eredetileg valamely, Magyarország által elismert nemzetiség nyelvén készült, ha tárgya az adott nemzetiség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,
d) az olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely Magyarország által elismert valamely nemzetiség nyelvén kerül előadásra, ha az adott nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,
e) az olyan instrumentális zenei műsorszám, amely – elsősorban szerzője vagy előadója révén – a magyar vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi, vagy
f) azon filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.”
