Ördögárok – A városmajori padról az Andrássy út 60.-ba

A Ferences Gimnáziumban pénteken mutatják be az Ördögárok című színdarabot, amely két kommunista és két jezsuita szerzetes sorsát mutatja be.

Bárány Krisztián
2013. 03. 21. 18:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1930-as évek két illegális kommunistáját húsz évvel később – ahogy változott a hatalom kereke – a városmajori padon két jezsuita váltotta. Hajnal Géza műve a Városmajorban kezdődik, a történet végét pedig mindannyian jól ismerjük. Mégis, a darabban felvetett gondolatok, a rendezői koncepció és a szereplők játéka teheti egyedivé az ősbemutatót.

„Hajnal Géza Ördögárok című drámázatát fogjuk pénteken bemutatni. A drámázat saját műfaji megjelölés, mert úgy gondolom, hogy félúton van a dráma és a példázat között, és talán ez a legkifejezőbb az előadás kapcsán” – vallja Kaj Ádám. A rendező szerint a darabban két világkép találkozik egy embertelen környezetben, az Andrássy út 60. alagsorában. A rendezői koncepció szerint a szöveg törzsébe vendégszövegként megidézik Ady Endre, Pilinszky János, Sík Sándor és Faludy György egy-egy gondolatát is. A mű négy karakterét két amatőr színész viszi majd színpadra, Kaj szerint ez adhatja majd az előadás különlegességét.

„Nagyon vigyáztam arra, hogy ne konkretizáljunk, ne aktuálpolitizáljunk. Benne van a történelem, ugyanakkor nem szeretnék minősíteni, általánosítani. A kommunista figuránk, aki végül – a jezsuita szerzeteshez hasonlóan – a börtönben köt ki, ugyanolyan áldozat, mint az atya. Hitt egy eszmében, aztán a saját elvtársai, bajtársai hátba szúrták” – meséli a rendező.

A téma feldolgozása Kaj Ádám szerint azért is fontos, mert a mai fiatalság az 1956-os forradalmon kívül nem igazán ismeri az ötvenes évek koncepciós perekkel tűzdelt világát. „Hiába volt rendszerváltozás és hiába vannak olyan személyiségek, politikusok, művészek, akik ezt a korszakot fel merik vállalni és úgy tálalják, ahogy kell, a mai fiatalság ezzel a korszakkal nem tud mit kezdeni. Az egyházüldözés nagyon háttérbe van szorítva, és azt gondolom, hogy ennek is mementót kell állítani. Ez a darab tisztelgés az üldözött és kivégzett egyházi személyek előtt” – mondta a darab rendezője.

A színmű pénteki premierje előtt 18 órától szobrot is avatnak a Ferences Gimnáziumban. A rendezvénnyel az iskola és az alkotók a hét ferences vértanú előtt kívánnak tisztelegni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.