Az Attila bemutatója április 28-án lesz a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. „Érdekes kaland ez, amely nemcsak az én személyes terveimmel, hanem a Müpa jövőjével is összefügg, ugyanis egy rendkívül komoly koprodukció első állomásáról van szó. Három évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Sanghaji Nagy Színház elnökével, az Attila a közös elképzelések próbaköve lesz: vajon egy félig szcenírozott Müpa-produkció miként kerül át egy teljesen más atmoszférájú, közel 3 ezer személyes, nagy színházba?\" – beszélt a produkcióról Káel Csaba.
Elmondta, hogy a magyar fél a szellemi értékeit viszi a közös „üzletbe”, a zenei előkészítést, a szereplőválogatást, a látványterveket, a jelmezeket. A jelmezeket Németh Anikó (Manier) és Pan Jianhua tervezi, a díszletet pedig Bátonyi György. „A ruhák és a díszlet kivitelezése Sanghajban történik, a díszletek ott is maradnak. A színpadképet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben – néhány elem felhasználásával – vetítéssel állítjuk elő – ismertette a részleteket Káel Csaba.
Hozzátette: tulajdonképpen hármas együttműködésről van szó, mert Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Opera zene- és énekkara működik közre Pier Giorgio Morandi vezényletével. Kiemelte, hogy sztárok lépnek színre a darabban: a címszerepet Giacomo Prestia énekli, Odabella a venezuelai Lucrezia Garcia lesz. Attila ellenfelét, Eziót a bolgár Vlagyimir Sztojanov, Forestót pedig a katalán José Bros személyesíti meg.
A rendező számára szinte megfejthetetlen, hogy Verdi történelmi szempontból is izgalmas remekét miért játsszák Magyarországon olyan ritkán. „Rendkívül elgondolkodtatónak tartom a zeneszerző – természetesen olasz párti – megközelítését azzal kapcsolatban, hogy miért nem foglalja el Rómát és milyen drámai vétséget követ el Attila, amiért elbukik. Remélem, erre rávilágít majd az előadásunk” – jegyezte meg Káel Csaba.
A vezérigazgató további munkáiról szólva felidézte, hogy két évvel ezelőtt a Művészetek Palotájában koncertszerűen mutatták be Jean-Philippe Rameau alkotását, az Hippolyte et Aricie-t. „A darab nem csupán ritkaság, hanem operatörténeti fordulópont is, azt szokták mondani: ez Rameau Don Giovannija. Az évad végén a Magyar Állami Operaházban viszem színre Vashegyi György vezényletével és az Orfeo zenekar közreműködésével a barokk operát\" – fűzte hozzá.
Káel Csaba a Nádasdy Kálmán-díjról azt mondta, hogy az a zenés rendezői szakma legnagyobb elismerése. „Számomra különösképpen értékes, személyes szellemi viszony fűz a díj névadójához, hiszen amikor a Bánk bán-filmet forgattam, a forgatókönyvben azt a dramaturgiai szerkezetet használtuk, ami Nádasdytól ered” – jegyezte meg.
Káel Csaba szerint fontos, hogy a díj átvétele alkalmából beszélhet Nádasdyról. Mint mondta, sokkal többször kellene a nevének elhangzania, mert nemcsak itthon, hanem a nemzetközi porondon is megkerülhetetlen volt, elismerték a milánói Scalában a Veronai Arénában vagy a bécsi operaházban végzett munkáját. Hatott a korára, az utókorra. 1938-as Bohéméletét ma is játssza a budapesti dalszínház.
Túl a harmincadik színházi munkáján Káel Csaba úgy érzi, része van abban, hogy a Művészetek Palotájában egy sajátos előadói stílus honosodott meg. „A Fesztivál Színház 2005. március 16-án az én Orfeo-rendezésemmel nyílt meg. Úgy terveztük Kiss Imre alapító vezérigazgatóval, hogy itt fogjuk a preklasszikus, barokk és kortárs operákat meghonosítani. A Fesztivál Színháznak azonban csekély a befogadóképessége, az operának pedig nézőtérre van szüksége, így csináltunk a szükségből erényt, és vezettük be a félig szcenírozott produkciókat a hangversenyteremben. Az első ilyen operaprodukciónk a 2006-os Varázsfuvola volt. A díj arra figyelmezteti az embert: te vagy soron, és nehéz körülmények között is meg kell próbálnod méltónak lenni az elismeréshez, Nádasdy szellemi örökségéhez” – zárta gondolatait Káel Csaba.
