Bridge Budapest: magyar ötletekből világmárkák

Bridge Budapest néven összefogtak a magyar kreatív sikercégek. Ösztöndíjprogramjukkal akár a Facebook munkájába is bepillanthatnak a kiválasztottak.

A rendhagyó kerekasztal-beszélgetésen három rendkívül sikeres startup cég, vagyis egy remek informatikai-technológiai ötletet sikerre vitt vállalkozás képviselői vettek részt. Olyan cégeké, melyek szolgáltatásaival több száz millió internetes felhasználó él rendszeresen világszerte. Így talán nem túlzás azt mondani, egyfajta magyar Szilícium-völgynek adott helyet szerda délután a Design Terminál.

Beszédes sikertörténetekről van szó: a Prezi néven ismertté vált, a kreativitásnak szárnyakat adó prezentációs szoftver ma már egyértelműen a Power Point legfőbb konkurense. A LogMeIn többek között a számítógépek vagy éppen okostelefonok távvezérlését teszi lehetővé. A Ustream pedig mára a világ vezető online tévécsatornájává vált, ami a magánemberektől kezdve a zenekarokon át a nagy kulturális intézményekig mindenki számára hatékony megoldást kínál az élő videofelvételek rögzítésére és megosztására, legutóbb Barack Obama is élt az oldal kínálta lehetőséggel választási kampánya során.

Százmilliók életére vannak befolyással

Fotó: Székelyhidi Balázs

Ezek a cégek mind magyar ötletből születtek, és úgy váltak világméretben is meghatározóvá, hogy tevékenységük egy része továbbra is Magyarországon folyik, és magyar munkavállalókat is alkalmaznak szép számban. Az összefogásukkal létrejött Bridge Budapest célja mindenekelőtt az, hogy megismertessék a szélesebb hazai közvéleménnyel a magyar sikertörténeteket, ezzel ösztönözve hasonló lépések megtételére másokat. A kerekasztal-beszélgetés tanulsága is elsősorban az volt, hogy nem a konkrét tippek vagy fogások, hanem elsősorban a megfelelő szemléletmód segíthet abban, hogy egy magyar ötletből világmárka születhessen. A személyes történetek legalábbis ezt támasztották alá.

Árvai Péter, a Prezi társalapítója például Svédországban nőtt fel, és egyfajta dacból is hagyta ott kényelmes és sikeres ottani életét. Történt ugyanis, hogy Budapesten élő nagybátyja a reptérről a lakásukig fuvarozva őt folyamatosan panaszkodott az itteni viszonyokra. A távolba szakadt rokon viszont úgy gondolta, be lehet bizonyítani az ellenkezőjét. Abban egyébként minden beszélgetőpartner megegyezett, hogy joggal lehet ugyan kritizálni a helyi viszonyokat, de ez sok szempontból épp arra jó csak, hogy valaki okot találjon arra, miért ne vállalja a kockázatot.

Cégtársa, Halácsy Péter, aki az egyetemi katedrát hagyta ott az üzleti kaland kedvéért, visszaemlékezve saját élményeire a szorongás és a kishitűség mindennapi legyőzésének fontosságát emelte. El lehet és el is kell hinni, hogy esélye van egy magyar cégnek a világpiacon. Árvai még azt is hozzátette ehhez, hogy a sikeres vállalkozás alapja a „hülyeség”, vagyis a merészség, valamint a pragmatizmus közötti folyamatos ide-oda lépegetés. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője hivatkozott a felmérésükre, ami sajnos azt támasztja alá, a húsz és harminc év közöttiek között is nagyon kevesen vannak, akik szívesen vállalnák a saját ötlet megvalósításával járó kihívásokat.

Szóba került a nálunk igen elterjedt, a szűkös forrásokból is csodára képes „sufnituning” jelensége is. Fehér Gyula, a Ustream társalapítója szerint a kezdeti nehézségeket gyakran ők is ezzel a szemlélettel vészelték át. Ugyanő viszont sajnálatát fejezte ki, amiért a mai napig meglehetősen rossz csengése van hazánkban a vállalkozó szónak, és a biztató fejlemények ellenére, a kockázati tőke a nevével ellentétben nálunk még mindig óvatos. Ezért is lehet, hogy mindhárom cég főként amerikai befektetésekből fejlődött naggyá, ami szerencsére nem jelenti azt, hogy itthon ne hoznának hasznot. A Ustream Fehér elmondása szerint például milliárdos adóbevételt hozott tavaly a magyar államnak, és a cég 220 alkalmazottja közül 120 magyar munkavállalót találni.

A Bridge Budapest ösztöndíjprogram keretében is igyekszik segíteni a jövő vállalkozóit. Május 6-ig lehet jelentkezni a honlapjukon, a szerencsés kiválasztottak az említett magyar cégek mellett olyan sikergyárosok műhelytitkaiba nyerhetnek betekintést, mint a Facebook és a Twitter mögött álló cégek.