Mindenféle dühöngő és haragos fiatalok

A Május után a hatvanas évek végére kalauzolja a nézőt, és a francia diáklázadásokat idézi meg kiváló hitelességgel. A diáklázadásokról, a fiatalok dühéről és haragjáról már számos alkotás készült.

kgy
2013. 04. 07. 13:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Baader Meinhof csoport

2008-ban készült ugyan, de annál remekebb tálalásban beszélt a Vörös Hadsereg Frakció csoportról A Baader Meinhof csoport című német alkotás. A megtörtént eseményeket feldolgozó filmben az 1960-as évek végén, a hetvenes évek elején Andreas Baader, Ulrike Meinhof és Gudrun Ensslin vezetésével fiatalok egy szakadár csoportja kvázi terrorfrakcióként hirdet harcot a fiatal német demokrácia ellen, és ahogy ők fogalmaznak: a „fasizmus új arca” ellen. A belföldi politikai krízis pedig sosem látott módon mélyül el terrormerényleteik során. Az amerikaiak vietnami politikája és a harmadik világ kizsákmányolása elleni lázadásuk választott eszköze lépi túl a társadalmi szolidaritás kereteit. A Baader Meinhof csoport végig ütős film marad, amelyet Uli Edel rendezett, és többek között Európai Filmdíjra, Oscarra és Golden Globe-ra is jelöltek. A témát szintén feldolgozó, az események előzményéről beszélő Vörös Hadsereg Frakció című mozi ennél sokkal szárazabb és unalmasabb feldolgozás lett.

Zabriskie Point

Michelangelo Antonioni első amerikai filmjében kiderül, hogy a tengerentúli fiataloknak sem volt fenékig tejfel az élet a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. Az 1970-es moziban egy egyetemista fiatal együtt vonul társaival egy diákmegmozduláson, amit a karhatalom előbb szétver, de miután lelőnek egy rendőrt, a gyanúsítottá váló srácnak menekülnie kell. Eközben találkozik egy lánnyal, s a számkivetett életbe szivárog be a szerelem, amihez társul a szabadnak lenni életérzése is. Antonioni nem hazudtolja meg önmagát: szerzőisége révén sokkal inkább az ő filmográfiájába illeszkedő és az amerikai filmgyártástól elütő darabot készített a Zabriskie Point-tal.


A hosszútávfutó magányossága


A briteknél sem volt a hatvanas években minden a legnagyobb rendben. Erről a korról és a fiatalokról szólnak a korszak legemblematikusabb filmjei, összeállításunkba vehettük volna akár Tony Richardson 1958-as, Dühöngő ifjúság című alkotását a ragyogó Richard Burtonnal is. Ehelyett inkább Richardson egy 1962-es filmjét emeltük ki, amely Alan Sillitoe príma regényének nem kevésbé jól sikerült filmváltozata. A történet fiatal főhőse lázad a konvenciók ellen, s egy lopást követően fiatalkorúak intézetébe zárják. Itt folytatja rendszerellenes viselkedését, bár a legkülönfélébb eszközökkel igyekeznek őt megtörni és jobb belátásra bírni. Hősünk mégsem szeretne egy tégla lenni a falban, és egy remek futóversenyen sikerül a legfrappánsabban beinteni az őt kivető és meg nem értő társadalomnak. Hogy veszítsünk el egy versenyt, amit könnyedén megnyerhetnénk, s amire intézetünk annyira ácsingózik?

Megáll az idő

1981-ben készült, az 1956-os forradalomból eredeztetett, de a hatvanas évekről szól minden idők egyik legjobb magyar filmje, Gothár Péter Megáll az idő című korszakos mozija. Történetében a hatvanas évek fiataljai, tehetetlenségük s esetlen lázadásuk jelenik meg, egy olyan korban, amikor a fiatalok rövid pórázon voltak fogva az ’56-os események után, s amikor a vasfüggönyön innen a teljes reménytelenség volt a jövőképük. 1963-ban megállt az idő, de néhány fiatal mégis próbálja kezébe venni saját sorsát. És van, akinek a gimiben lázadás, a zugkólaivás nem elég, szeretné megismerni a szabadságot, amit a Nyugat kínálhat számukra.


A vad


Benedek László 1953-ban készítette el az akkor már világsztár Marlon Brandóval A vad című filmet, amellyel megteremtette a motorosbandafilmek úttörő darabját, alkotása pedig jól illeszkedett a lázadó Brando imidzséhez. A vad című mozija fiatalok lázadásáról szól, egészen pontosan motoros bandák társadalom peremén történő rivalizálása és a társadalommal való konfrontációja áll a történet középpontjában. Benedek elsők között kezdett a tengerentúlon filmen a témával foglalkozni, s bár a hatvanas évek végi diáklázadások rétegei természetszerűleg még nem találhatók meg a filmben, illetve hősei valamelyest idősebbek is (legalábbis személyi igazolványuk alapján) a fentebb említett alkotásokhoz képest, mégis olyan korszakos darabról van szó, amely bizton helyet követel magának a vadságról, a lázadó fiatalokról szóló mozik élmezőnyében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.